Legfontosabb műfaja a novella. Amikor a háború befejeztével hazatér, az Osztrák-Magyar Monarchia szétesett. Akárcsak Magyarország, megcsonkítva, összezsugorítva, elszegényedve kénytelen új életet kezdeni: Ausztria is szomorú ország. Ide tér haza az író, akiről jól tudják, hogy a kezdetek kezdete előtt már tiltakozott a háború ellen.

Most már nyilvánvaló, hogy neki volt igaza. És amikor egymás után jelennek meg hamarosan világsikerű novelláskötetei, otthon népszerű, a nemzetközi olvasók körében nagyra tartott, ünnepelt szerzővé emelkedik. - Három novelláskötete az osztrák polgári világ körképe, bravúros, lélektani mélységeket elemző emberábrázolással. A legkorábbi közülük az "Első élmény". Kamaszkorú ifjak lelki válságairól szól. Ebben olvasható "Az égő titok" című, talán legszebb elbeszélése.

A következő az "Ámok" című novellasorozat a szenvedélyek lélektorzító hatásáról. Végül a harmadik: az "Érzések zűrzavara". Ez szélsőséges helyzetek adta lelkiállapotok mesteri rajza. Ebben olvasható egyéb érdekes helyzetképek közt a "Fantasztikus éjszaka" - a világháború kitörése előtti nap bécsi hangulatképe. A novelláskötetek és a történelmi életrajzok sokféle fordításban a leghíresebb írók közé sorolták a szerzőt. Kiegyensúlyozott stílusát, választékos nyelvezetét a kritikák egybehangzóan vallották példaszerűnek. Közben regényt is írt, de igazából nem ez volt az ő műfaja.

Amíg a hitlerizmus világveszedelemmé nem nőtt, szinte észre sem vette, hogy zsidó. Pedig szerette vallását, élt benne az ezerévektől örökölt hit, bár nem volt templomba járó ember. Számára és általában az osztrák zsidók számára, akárcsak a magyar zsidók tudatában a zsidó hit vallás volt. Hazáját komolyan, érzelmesen szerető osztrák volt. Köztudomású, hogy a nácizmust bűnnek, az emberiség közveszélyének tudta. Amikor kétségtelen volt, hogy a németek hamarosan elárasztják Ausztriát, nem is tehetett mást, menekülnie kellett.

Feleségével együtt Franciaországba költözött, onnét egy rövid időre Amerikába, majd Dél-Amerikában, Brazíliában talált otthonra. Ott írta "Brazília" című könyvét az új otthon múltjáról, jelenéről, szépségeiről és értékeiről. És ami ennél is fontosabb, már az Európában folyó második világháború idején készítette a hátborzongató "Sakknovellá"-t a fasizmus lélekölő hatásáról. Sokan ezt tartják legkitűnőbb, kétségtelenül halhatatlan művének. Ezután kezdett bele utolsó könyvébe, önéletrajzába.

"A tegnap világa" a címe (magyar fordításban "Búcsú a tegnaptól" címen jelent meg). Saját életútjára visszatekintve a régi Bécs hangulatát, légkörét egyszerre líraian és történetírói szemléletességgel mutatja be terjedelmes művében. Sokan éppen ezt tartják életműve csúcsának. Be is fejezte, de megjelenését már nem érte meg. A honvágy, a rátörő reménytelenség, Ausztria eltiprása, a világ féltése búskomorságba sodorta. Bármennyire is biztonságban volt ő maga, már a biztonságot és az életet sem igényelte. 61 éves korában öngyilkos lett.

Azóta sok idő telt el, változnak a szokások, változnak az ízlések. Stefan Zweig népszerűsége nem olyan világdivat, mint a harmincas-negyvenes években. Értéke és múlhatatlansága azonban mostanra már kijelölte helyét a szépirodalom halhatatlanjai közt. (Világirodalmi arcképcsarnok - Hegedűs Géza)