Miskolczon 1818 január 25-én született. Előbb jogot tanult a késmárki lyceumban. Majd mérnöki gyakorlatra adta magát egy jeles lőcse magánmérnök mellett, s miutánkét év alatt elegendő gyakorlati jártasságot szerzett, a bécsi műegyetemre ment.
Mint aaposan képzett mérnök került haza Pestre, a hol 1850-ben kinevezték a József ipariskola tanárává. Itt tanított az után is, hogy az ipariskolát műegyetemmé fejlesztették.
Tudományát a földméréstant önálló búvárlatai alapján, önálló felfogással mívelte, s valóban előbbre vitte, a mi külföldön is el van róla ismerve.
Nevezetes mozzanata pályájának a méterrendszer ügyében kifejtett munkássága. ’870 tavaszán, a mikor már elhatározták a méterrendszer behozatalát, a kormány Kruspért és Szily Kálmánt küldte ki Párisba, hogy a magyar Akadémia tuladonában levő Nagy Károly-féle platna méterrudat (etalont) és kilogrammot összehasonlítsák a Párisban levő eredetivel.
Ez alkalommal Kruspér egy jelentékeny hibát fedezett fel a franczia etalonon, figyelmeztette rá a dologról mit sem sejtő franczia tudósokat s megállapitotta egyúttal azt a módszert is, melynek segitségével a hibát ki lehet számitani és küszöbölni.
Tagja lett később az állandó nemzetközi méter-bizottságnak is. A magyar kereskedelmi miniszter 1874-ben Kruspért bízta meg a méterrendszer behozatalának előmunkálataival és különösen a mértékhitelesítés körüli teendők rendszeresítésével.
Külföldi tanulmányok alapján,miután több szakemberrel együtt részt vett a métermérték behozataláról szóló törvény megszövegezésében, Kruspér dolgozta ki a törvényhez a hitelesítési eljárást, majd igazgatója lett a mértékhitelesítő hivatalnak.
Tudományos munkásságát már ifjúkorában méltatta az Akadémia; a forradalom utáni első tagválasztó ülésén, 1858-ban levelező, 1870-ben pedig már rendes tagjává választotta. Ő volt tehát a legrégibb akadémikusoknak egyike, s kezdettől fogva tevékeny részt vett az Akadémia munkájában.
A kiválóan érdemes tudós halálát két fia, két leánya, tizenöt unokája s kiterjedt rokonság gyászolja; a gyászban őszinte részt vesz a tudomános világ is, mely eredményes munkásságú, köztiszteletben állott tagját vesztette el benne.