Az etherion problémája már régen foglalkoztatta a tudományt. Amikor Newton leírta az „általános nehézkedés” törvényét, azzal egyúttal azt is állította, hogy ez a törvény minden csillagászati jelenség alapja. De a „nehézkedés” csak akkor működhet, ha létezik valamilyen „fizikai médium”, ami „az égi testek egymásra hatását közvetíti”. Vagyis kimondta, hogy a „teljesen üres tér” nem más, mint fizikai képtelenség.
Newton után ez a kérdés vált a fizikai kutatások egyik központi témájává, s amikor összekapcsolódott a fény terjedésének kérdésével, alig volt olyan kutató, aki ne szólt volna hozzá a kérdéshez.
Sokáig jó megoldásnak tűnt az „aether” fogalmának bevezetése, ami a világűrt betöltő, „végtelen finomságú” anyag lett volna. Eulee szerint ennek sűrűsége negyvenmilliomod része lenne a levegő sűrűségének és „a villamos és delejes hatások és egyúttal a nehézségi vagy vonzási erő közvetítőjének” tartotta. Magyarázatnak időlegesen jó volt, bár létezését bizonyítani ő sem tudta. Maradt tehát a kérdés: aether vagy nem aether?
Nem véletlen hát, hogy Brush bejelentése, miszerint képes előállítani az általa etherionnak nevezett anyagot, erősen felbolygatta a tudományos közvéleményt. Mit is tud az „új anyag”?
„Ennek a gáznak sürüsége a fölfedezö szerint a víz sürüsége egy tizezred, tehát a levegö sürüsége egy száznegyvennégyezred részének felel meg, molekuláinak mozgás-sebessége pedig százhetven kilométer másodperczenkint. Rendkivüli könnyüségénél és megfelelö csekély adhaesiójánál fogva a földi atmoszferában nem fordulhatna elö, ha egyuttal az egész világürt is be nem töltené.”
Aether helyett jött tehát az aetherion, az új őserő, mellyel nemcsak a kémia gazdagodott egy új elemmel, hanem a kozmológia és a fizika is olyan új eszközt nyert, mellyel számos korábbi problémáját megoldhatja. Igaz, hogy még ezt sem sikerült tiszta állapotában előállítani, de mégiscsak reménysugár!
Azért ne feledjük azt sem, hogy ebben az évben nem ez volt az egyetlen nagy kémiai fölfedezés: ekkor „született” a koronium, a krypton, a metargon és a neon is!
Hogy melyik „éli túl” a századfordulót, az majd később derül ki…