Wekerle Sándor (1848. november 15. – 1921. augusztus 26.) nagy népszerűségnek örvendő politikusunk a századforduló körüli évtizedekben. Háromszor volt Magyarország miniszterelnöke: 1892–1895, 1906–1910 és 1917-1918-ban.
Nevét a Wekerle-telep őrizte meg máig hatóan az utókor emlékezetében, munkás- és tisztviselő lakások építése kezdődött meg a második Wekerle-kormány működése alatt Kispesten.
„Jóváhagyatik a pénzügyminiszternek az az intézkedése, amellyel néhai Sárkány József örököseinek a Kispest község határában fekvő 472 ezer négyszögöl kiterjedésű ingatlanait négyszögölenként 6 korona 50 fillér vételár kikötése mellett a királyi kincstár részére megvásárolta. ... Felhatalmaztatik egyúttal a pénzügyminiszter, hogy 12 millió korona erejéig egyszerű kivitelben munkáslakásokat építhessen, és azokat az állami és más üzemek munkásai, esetleg alkalmazottai részére bérbe adhassa.”
Az 1908. évi XXIX. törvény miniszteri indoklásában Wekerle kifejtette, hogy a kormány gazdasági intézkedéseivel a nemzet egyetemes érdekeit és a nép jólétének emelését tűzte ki célul. Nagyszabású építkezési programja 1909-től fokozatosan megvalósult, s egyre több lakó érkezett a telepre.