Monopóliumról többféle értelemben beszélhetünk.
Használjuk azokra az óriás vállalatokra, amelyek különböző együttműködési formákban a piacot uraló gazdasági helyzet megteremtésére, a piaci verseny korlátozására jönnek létre. Ebben az értelemben a piacon elérendő cél és az – ehhez igazodó – szervezeti forma szerint négy (ismertebb) típusát különböztetjük meg.
A kartellben az együttműködés a piac felosztására, az árak közösen történő megállapítására vagy a termelés esetleges korlátozására vonatkozik; a vállalatok egyébként megőrzik teljes önállóságukat.
A szindikátus annyival jelent szorosabb együttműködést, hogy a tagok közös irányítást hoznak létre az együttműködést érintő területen, ám jogi önállóságukat megtartják. Az ideiglenes szövetség vonatkozhat a beszerzési és az eladási árak megállapítására, a termelés szabályozására.
A tröszt már a szövetkező vállalatok teljes összeolvadására épül (azaz jogi önállóságukat elveszítik). A tagok korábban a gazdasági élet azonos vagy egymással összefüggő területén működtek.
A konszern egyazon gazdasági ágazat vállalatait fogja össze; a vállalatok formálisan önállók maradnak azonos tőkés csoport irányítása alatt.
Ötödik típusa a konglomerátum, amely azonos tőkés csoport tulajdonában van, és az ipar különféle ágaiban termelő létesítmények összességét jelenti.
- A gabonatőzsde a kiviteli szindikátus terve ellen
- A nemzetközi gazdasági viszonyok
- Az amerikai petróleum-tröszt versenye
- Az antitröszt-mozgalom Amerikában
- Feléled a kiviteli és behozatali monopólium?
- Kartelltörvényt kérünk II.
- Németország gazdagodása példátlan a világ gazdaságtörténelmében
- Van-e bizalmas megállapodás a MÁV és a SIN között
- Vasiparunk fejlődési iránya és jövedelmezősége