Bertillon (ejtsd: bértijjon) Alphonse, párizsi rendőrtisztviselő, született 1853. Párizsban, meghalt 1914.

A bűntetteseknek testméréseik alapján való nyilvántartását teremtette meg. Ugyanis a felnőtt emberek csontjai méreteikben nem változnak, s ha ezeket a méreteket (pl. a magasság, a kitárt karok szélessége satöbbi) feljegyzik, azok-ugyanazon egyénnél-változatlanok maradnak egész életen át. Ennek - Bertillon szerint - az volt a gyakorlati értéke, hogy ha a bűntettes később ismét a bíróság elé került valamely bűncselekmény miatt s - félvén a szigorúbb büntetéstől, - hamis nevet használt, a testmérések alapján a nyilvántartó- lapja összekerült a régebben elhelyezett lappal s így mindig kiderült a gonosztevők álnévhasználata.

Bertillon kilenc testmérést alkalmazott minden bűntettesnél: 1. a test magassága; 2. a kitárt karok szélessége; 3. az ülő test (törzs és derék) magassága; 4. a fej hossza; 5. a fej szélessége; 6. a jobb fül hossza; 7. a bal láb hossza 8. a bal középujj és 9. a bal alsó kar hossza. Ezeknek méréseknek az adatai minden embernél más és más számot adnak,úgyhogy azok alapján a bűntettesek egymástól megkülönböztethetők s valamely egyén személyazonossága azok alapján megállapítható.

Bertillon 1879. állt elő javaslatával, amelyet háromévi küzdelem után sikerült is érvényre juttatnia. A párizsi rendőrség 1882. ideiglenesen, 1888. pedig véglegesen bevezette az anthropometriai (testmérést) eljárást s minden 20 éven felüli bűntettesről külön anthropometriai nyilvántartó lapot fektettek le. A középkorban bélyeget sütöttek a gonosztevők vállára, hátára - sőt az életfogytiglan elítélteknél - homlokára is. Ilyen barbár eszközök után a legtöbb állam örömmel fogadta el a bűntettesek humánusabb nyilvántartási módját s a bertillonage-t (ejtsd: bertijjonázs), ahogy Bertillon testmérési, nyilvántartási és azonosítási rendszerét nevezik, a legtöbb európai állam bevezette igazságügyi s közbiztonsági intézményei. közé.

Bertillon 1893. adta ki főművét (Instructions Signalétiques), amelyben a testmérési eljáráson kívül a személyleírás szabályait s a bűntettesek fényképezési módját is megállapította. A Bertillon-féle személyleírás és Bertillon-féle fényképezés (en face és en profil) most is törvényerejű rendelkezés a modern rendőrségeknél.

A Bebrtillon-rendszerű testmérési eljárásnak azonban gátat vetett a vele egyidőben serdülő daktiloszkópia amely Bertillon halála után Franciaarszágban is háttérbe szorította az anthropometriai eljárást. Maga a testmérés azért még ma is fennáll a francia rendőrségeknél s a francia gyarmatokban, azonban kiegészítve a bűntettesek ujjnyomataival.