Hogy ki volt pasteur az egész emberiségre nézve, köztudomású. Nálunk talán leginkább a veszettséggel szemben való védőoltást ismerik Pasteur felfedezései közül. Ezzel 1885-ben lépett a világ elé. Hogy ez milyen óriási fontosságú felfedezés, hogy mennyien vannak kitéve a veszettséggel való fertőződés veszedelmének, azt sokan nem is sejtik.

A budapesti Pasteur intézetben példáúl (jórészt a Hőgyes tanár által módosított eljárással) az intézet megnyilta, vagyis 1890 április 15-ike óta 1904 julius 16-ig 24208 megmart egyént oltottak be a veszettség ellen.

Az erjedés okának ismeretét is Pasteur-nek köszönhetjük. 1857-ben ő mutatott rá először, hogy a tejsavas erjedés okát apró szervezetekben ekll keresnünk. Ugyanezt kimutatta a az alkoholos és vajsavas erjedésről is.

Kimutatta, hogy a bor és sör romlását szintén apró szervezetek okozzák, sőtmegmutatta a módot is, hogy mikép kell ellenük védekezni. (Pasteurizálás.)

Rájött a baktériumoknak arra a tulajdonságára, hogy némelyek közülük csak a levegőn, viszont mások csak a levegő kizársa mellett képesek szaporodni.

1862-ben kimutatta, hogy a vér hónapokon ár sem szenved lényeges változást, ha csiramentes edényekben fogjuk fel s ha a csirák későbbi bejutását megakadályozzuk.

Pasteur fölfedezésein alapszik a modern sebészeti antiszeptikus kezelés is. Általában az ő munkássága átalakitó hatással volt az egész modern orvostudományra s a természettudomány több más ágára is.