Miből volna akkor fedezhető a különbözet? Sok-sok terv merült fel, de egyik sem nyújtott teljes megnyugvást. Ilyen pl. a sport külömböző ágaiból a kiküldés céljaira rendezendő versenyeké, matcheké, mutatványoké, melyet Iszer Károly vetett fel.

E terv sikeres keresztülvitele érdekében szükséges volna, hogy az egyes egyesületek és szövetkezetek csupán azon versenyeknek rendezésére szorítkozzanak, amelyekre vándordíjak vagy egyébkénti obligók kötelezik őket: különben pedig rendelkezésre álljanak az olympiai bizottságnak, támogatva azt a kiküldetés céljait szolgáló sportünnepek részben próbaversenyekül is szolgálnának.

Bár természetes, hogy nem lehet szó arról, hogy az összes ez akcióban bevont sportágak képviselve lehessenek magyar részről a saint-louisi versenyeken. Hiszen a költségekre való tekintettel már eleve ki vannak zárva az, hogy oly sportágak találjanak képviseletre, melyek csoportban érvényesülnek.

Nagyon meg van nehezítve a csónakszállítás rendkívüli drágasága és rizikója, valamint a helyszíni előkészületet körülményes volta miatt pl. az evezés képviselete.

Az athletika, a vívás, az úszás tehát azok az ágak, melyek olympiai képviseletre számíthatnak.

De nem kételkedünk abban, hogy az a lelkesedés, melylyel az egyéb sportágak képviselői a bizottságban magukévá tették a társsportágak képviselőinek kiküldetését szolgáló sportünnepek rendezésének eszméjét, át fogja hatni a bizottságon kívül álló társaikat is.

Elvégre a magyar sport közös dicsőségét hivatottak az oczeánon túl gyarapítani a kiküldendő magyar sportemberek és büszkeséggel kell hogy eltöltse a magyar evezőst, tornászt, footballjátékost is, ha vívó, athléta, úszó társa ér el sikereket. Ily nagy fontosságú akciónál háttérbe kell szorulnia a partikulárizmusnak s diadalmaskodnia kell a magyar sportemberek közössége eszméjének.

Sportmecenásunk még kevés van, de reméljük, hogy e kevés nem fog elmaradni akkor, amikor a magyar sportnak ilyen világversenyen való képviseletének támogatásáról van szó. De csodákat művelhet a nagyközönség is fillérjeivel, ha a dolog fontosságághoz méltóan támogatja a kiküldetés célját szolgáló akciót. Külön alkalmat is fognak nyújtani erre a helyi olympiai sportünnepek. Nagy szolgálatot tehet az ügynek a napi sajtó a mozgalom hathatós felkarolásával és propagálásával.

A saint-louisi kiállítás keretében nagyarányú sportkiállítást is rendeznek. A mi olympiai bizottságunk foglalkozott e téren való képviseletünk kérdésével is. Sajnálattal azonban le kellett mondania arról a tervről.

Sok eszme merült fel: állítsuk ki versenypályáink és sportgyakorló-helyeink felvételeit, bajnokaink arcképét, versenyképeket, díjakat, emléktárgyakat, graphikai kimutatásokat, melyek sportunk fejlődését, rekordjainkat feltüntetnék.

Igen érdekes volt Krasznay Ferenc felvetett eszméje, hogy a magyar kard historikus alakulását feltüntető gyűjteményt állítsunk ki.

De elvégre is le kellett mondania a sportkiállításban való részvételünk eszméjéről, mert ami kész anyagunk van, az kevés ahhoz, hogy leköthetnők a világkiállítás látogatóinak figyelmét és még ennek a kevésnek a gyűjtése, elszállítása stb, is oly összeget venne igénybe, mint amilyen fölött ily célra a mi bizottságunk nem disponálhat.

Újabb megrendelésekre, külön kiállítási tárgyak beszerzésére a bizottság pedig egyáltalában nem gondolhat, mert minden fillérre szüksége van arra a célra, hogy versenyzőket kiküldve, ezekben muttassa be a magyar sportképességet.

Olympiai bizottságuunknak ezt a törekvését igaz szívből ajánljuk a magyar közönség jóindulatába!