1853-ban a japán uralkodó levelet kapott az amerikai elnöktől. A levélben az Egyesült Államok elnöke azt sürgette, hogy Japán nyissa meg kikötőit az amerikai hajók előtt, tegye lehetővé országa bekapcsolását a nemzetközi kereskedelmi forgalomba. A levelet a posta helyett néhány amerikai hadihajó hozta, Perry tábornokkal az élen. Japán engedett a felszólításnak, és úgy tűnt, hogy szépen elindul azon az úton, amelyen a többi ázsiai ország, amikor a fejlettebb nyugati államokkal találkozott.

Ekkor azonban jelentős társadalmi erők léptek fel az ősi hagyományok és az ország önállósága érdekében, és végül az 1867-ben trónra került Mutsuhito császár 1868-ban az ország korszerűsítését, de egyben kulturális sajátosságainak, függetlenségének a megőrzését hirdette meg, a Meidzsi (világosság, felvilágosultság) korszakát.

Ezt követően az ország gyorsan modernizálódott, a japánok legmodernebb mintákat tanulmányozták, ami csak a gazdaság, a közigazgatás, a hadviselés területén világszerte rendelkezésre állt, és habozás nélkül honosították meg a praktikus megoldásokat.

Ennek következtében a 20. század előestéjén Japán már nem áldozata, hanem tevékeny részese a világ felosztására irányuló törekvéseknek, és ennek megfelelően kerül konfliktusokba más hatalmakkal. Elsőként Oroszországgal szemben mutatkozik meg az ország elszántsága és ereje.