Ha a százdfordulón megkérdeztünk volna valakit az utcán - pardon - utczán, hogy ismeri-e Sarah Bernhardt színésznőt, meghökkenne már a bizalmatlan feltételezésen is. Természetesen ismeri! Ki ne ismerné! (Ma sem lenne ez másképp, ha megkérdeznénk valakit, ismeri-e Marylin Monroe-t.)

Sarah Bernhardt a századforduló nagy hírű német színésznője volt. Egész Európa ünnepelte a színpadokon. Ő az utolsó nagy színész, aki még a régi beszédmóddal, szavalásra emlékeztetve - idegen szóval - "deklamálva" zengte el szerepeit.

Csodálták beszédművészetét, apró részletekig kidolgozott játékát, de legemlékezetesebbek mégis haláltusa-jelenetei voltak, melyek szent borzalommal töltötték el a közönséget. Eleonora Duse olasz színésznőt szokták vele szembe állítani, aki egyik úttörője volt a naturalista színjátszás természetes s ezáltal újszerű játékmódjának.