Steindl Imre (Pest, 1839. okt. 29. – Bp., 1902. aug. 31.)

Építész, műegyetemi tanár, az MTA levelező tagja.

Eklektikus művész, kinek érdeklődése előbb a reneszánsz, utóbb a gótika formavilága felé fordult. Főbb művei: a budapesti új városháza,  a Rózsák tere plébánia templom  s mindenekelőtt a neogótikus Országház (1884 – 1904), mely az angol gótikát és részben barokk elemeket ötvöző kialakításával egyedi jellegével a korabeli parlamentépületek kiemelkedő példája.

Laufenauer Károly (orvos- és sebészdoktor, szülészmester, egyetemi tanár, a MTA levelező tagja, szül. 1848. jún. 23.)

Berlinben pedig Westphal klinikáján ideggyógyászattal foglalkozott. 1878-ban egyetemi magántanárrá képesíttetett az elmekór- és gyógytanból; ezután a lipótmezei elmegyógyintézetben működött mint másodorvos. 1881-ben a fővárosi szent Rókus-kórházban rendelő orvossá, 1882-ben pedig az újonnan rendszeresített elmekór- és gyógytani tanszékre rendkívüli tanárrá neveztetett ki.

1894-ben a VIII. nemzetközi közegészségügyi és demographiai congressuson (szept. 1-9. Budapesten) a testi és szellemi fogyatkozások statistikájával foglalkozó szakosztályának elnöke volt