Milán Obrenovics, szerb fejedelem, majd király.

Párizsban nevelkedett és Mihály fejedelem meggyilkolása után 1868 júl. 2. lépett Szerbia trónjára.

Nőül vette Kesko Ivanovics Péter orosz ezredes leányát, Natáliát, kitől 1876. aug. 14.

Sándor fia született. Ügyes kormányzó és kiváló szónok volt, de megbízhatatlan jellemű, ezért alattvalói előtt nem volt népszerű, s a hatalmakban sem keltett bizalmat. 1885. végén háborút kezdett Bulgária ellen, de vereséget szenvedett és csak az Osztrák-magyar monarchia közbelépése mentette meg a teljes megaláztatástól.

Ezután kénytelen volt új alkotmányt adni országának, s a radikálisokra bízni a kormányt.

Ez annyira elkedvetlenítette, hogy 1889. márc. 6-án fiának, Sándornak javára lemondott és Párizsba ment. Ott oly költekező életet élt, hogy 1891. szeptemberében 3 millió frank fejében lemondott még szerb állampolgári jogairól is és megigérte, hogy soha többé nem tér vissza Szerbiába.

1894-ben visszatért Szerbiába, hogy fiát támogassa.

1898. jan.6-án Sándor király a szerb hadsereg főparancsnokává nevezte ki Milánt, aki később lemondott