salamon írta:
Ezuton hivnám fel a t. szerkesztőség figyelmét , hogy az első v.h. eseményeit felidézve többet olvasnék a Magyarországot érintő harcokról. Lehet hogy elkerülte figyelmemet, de nem olvastam 1914 telén történt egykori Zemplén megyét érintő orosz betörésről.
Miután ez a magyar lakosságot  is súlyosan érintette nem hiszem , hogy a kora-beli sajtó figyelmét elkerülte volna.Przemysl várának véres kálváriája sem került emlitésre, pedig sok magyar ember lelte ott halálát.Remélem, hogy a "közelgő"1916-os erdélyi román betörés korabeli viszhangjáról többet tudhatunk meg.Sok sikert kivánok hiánytpotló munkájukhoz.                                           

Tisztelt salamon!

Valóban történt orosz betörés, amely 1 falut érintett, melynek aztán kártalanítását és ujjáépítését Kecskemét város vállalta magára. A sajtóban nem találtuk nyomát az eseménynek, ami azt jelenti, hogy a politikai és  vegyes tartalmú hetilapok nem írtak róla, ám elkézelhető, hogy valamelyik  napilap tudósított az orosz támadásról. A háborús sajtó logikája és belső cenzúrája azonban kétségessé teszi ezt.

Przemysl kálváriájával kapcsolatban bizonyára elkerülték figyelmét az alább felsorolt cikkek:
Przemyslt teljesen felszabadítottuk - 1914 október;
Przemyls második ostroma - 1914 november;
Przemysl körül - 1915 február;
Végre győzelem! A gorlicei áttörés - 1915 február;
Rettenetes téli harcok - 1915 február;
A przemysli hősök - 1915 március;
Przemysl leltára - 1915 április;

Ezen kívül is számos cikkben történik utalás a Przemysl körüli harcokra.

Észrevételeit mindazonáltal köszönjük, és Önt idézve: "Sok sikert kívánok hiánypótló" böngészéséhez.

Sz. Z.
          

Épp rám jött, hogy megnézzem a képtárat: Izgalmasat kalandoztam, de közben azon morfondíroztam, hogy mi hiányzik, és megtaláltam: A névvel ellátott képekből, név szerint kereshető, vagy akár ABC sorrendes kép gyűjtemény. Az a gyanúm, hogy az emberek szeretnek képeket nézni. Tudomásom szerint a gyűjtőkön, kutatókon kívül a legtöbben, kevés felirattal egy-egy képet igencsak szívesen szemlélnek hosszasan, majd lapoznak a következőre. Így ha lenne ilyen – természetesen csak személyekről - lehet, hogy jobban felkínálná a képarchívum kincseit a közönség számára. Ahogy halad előre az idő a századon, egyre értékesebb képarchívumként jelenik meg előttünk a huszadikszázad alakjainak montázsa. Amellett, hogy azért esztétikailag Pl. egy 1905 –ös évet egy szál lerobbant szakállas ürgével fémjelezni rejt valami komolytalanságot.

(más: mivel a lapnak igen kialakult jellegzetes nagyon látványos arculata van, én a képtárat se hagynám, dobnék még neki valami kultúrált prezentálós design-et, ami ikonszerűen vagy akár máshogy felkínálja az arcokat.