Dtum
Login with Facebookk
1902 | Február

A Concordia gőzmalom égése

Évek sora óta nem volt a fővárosban olyan nagy tűzvész, mint az, a mely a január 23-ika és 24-ike közötti éjjel a Concordia-gőzmalmot, a legnagyobb malomtelepek egyikét, csaknem teljesen elpusztította.


A tűz rövid idővel éjfél után kezdődött. A malomban folyt a munka s csakhamar észrevették a veszedelmet. A személyzet hozzáfogott az oltáshoz és értesítette a tűzoltóságot, mely gyorsan segítségül jött minden felől.

 

A hatemeletes nagy épületnek, melyet két tűzfal oszt három részre, középső részében, az ötödik emeleten keletkezett a tűz s ez a rész csakhamar lángokban állott, úgy hogy megmentésére gondolni is alig lehetett. A tűzoltóság a két szélső rész megmentésén s a többi épületek és szomszédos ipartelepek megvédésén fáradozott.

 

Az előbbit nem tudták elérni: rövid idő alatt kigyúltak ezek is, előbb a Dunára néző rész, utóbb a hátsó rész is. Oltás közben több tűzoltó sulyos égési sebeket szenvedett, ketten pedig Herczeg János és Szmilkó József tűzoltók beleestek a tűzbe s meg is haltak.


A tűzi lárma, a tűzoltó-kocsik robogása, a tűznek az égen pirosló s a város nagy részét bevilágító fénye nagyon sokakat felriasztott álmukból; kocsin, gyalog siettek a vész szinhelyére, a hol nagy néptömeg gyülekezett össze s izgatott figyelemmel szemlélte a tűz terjedését és a mentési munkákat.

Az óriási lángokban lobogó hatalmas épület, mint erről a hely szinén fölvett vázlat után készűlt képünk is fogalmat nyújt, félelmetességében is nagyszerű látványt nyújtott. A tető gerendái egymás után hullottak le nagy robajjal.

 

A tűzoltók előre-hátra mozgó apró alakoknak tüntek fel a magas ormon s minden fáradozásuk hasztalannak bizonyúlt. Köröskörűl oly nagy volt a hőség, hogy az utczán álldogáló közönség is alig tudta kiállani. A főépületen kivűl a kis gépház is kigyulladt csakhamar s a gépek nagy része elolvadt benne.


A Concordia-gőzmalom főépülete még az éjjel teljesen leégett, csak a puszta falak merednek kormosan, megrepedezve a levegőbe, mint ez egyik képünkön látható. A raktárépület, melyben igen nagy mennyiségű gabona volt felhalmozva, napokig égett még, fojtó szaggal töltve be az egész Ferenczvárost.


A malom igazgatósága a biztosító-intézeteknél két millió 420 ezer korona kárt jelentett be épületben, gabona- és lisztkészletben.


A tűzoltók bátorsága és önfeláldozó kötelességteljesitése általános elismerést keltett. Az életét vesztett két tűzoltó hátramaradottainak segélyezésére társadalmi körökben tekintélyes összegek gyűltek össze s a malom igazgatósága három esztendőn át havi ötven korona segítséget ad nekik.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Gőzmalom
Kántor Judit

A malomipat technológiai megújulását a gőzgép terjedése indította el. Magyarországon az első, folyamatosan működő gőzmalom az 1839-ben alapított József-hengermalon volt Pesten; a negyvenes években épült fel a debreceni István-malom. Ezután pesten ésa nagyobb vidéki városokban folyamatosan épültek az újabb gőzmalmok. A hagyományos technológiával dolgozó vízimolnárok és szélmolnárok kezdetben több gőzmalmot felgyújtottak – féltek attók, hogy a konkurrencia megfosztja őket munkájuktól.


Mivel a gőzmalom működése szenet igénylet, terjedése szorosan összefüggött a vasútvonalak kiépítésével. Az alföldi mezővárosok többségében és a nagyobb községekben az 1870–1880-as években jelent meg a gőzmalom. A nép tüzes malomnak nevezte, ahogy a szén tüzelésű, gőz hajtású cséplőgépeknek is a tüzesgép nevet adta. Térhódítására jellemző, hogy míg 1863-ban 147, három évtizeddel később (1894-ben) már 1723 őrölt az országban. Legtöbb gőzmalom a Tiszántúlon, a Duna-Tisza közén és a Tisza-Maros szögében – az ország nagy gabonatermelő övezeteiben – működött.


A gőzmalom a molnártól műszaki tudást, malomgépészeti ismereteket, tehát másfajta fölkészültséget is igényelt, mint a hagyományos malomtípusok. Kezdetben gyakori volt, hogy vízi- és szélmolnárok, ácsok gyermekeiből lettek a gőzmalmok alkalmazottai, majd pedig olyan szegényparasztok, törpebirtokosok közül kerültek ki, akik helyzetükből kiemelkedni törekedtek. A gőzmalmi molnárság ugyanis megbecsült foglalkozás volt, a falu, a mezőváros régóta elismert szakmáihoz: a kovács- és bognármesterséghez hasonló tekintélyt biztosított.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
A kiégett malom A kiégett malom részlete A malom az égés után
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98