Olyan rövid idő alatt, olyan szédületes karriert talán egyetlen találmány sem csinált még, mint a legujabb kor egyik legnagyobb csodája, a mozgóképek. Nincs ma már a világnak olyan városa, helysége, ahol a már hagyományossá lett fehér vásznon megjelenő mozgó alakokat ne ismernék. Hogy csak egyet emlitsünk, ami a mozi elterjedésére jellemző; Budapesten ma már csaknem annyi a mozi, mint a kávéház.
Amióta a mozi ilyen általánossá lett, mind gyakrabban vetődött fel egy érdekes eszme, amelynek az volt a célja, hogy ezt a legujabbkori csodát igazán közkinccsé tegye.
Arról volt ugyanis szó, hogy a fényképeket helyettesitsük mozgóképekkel. Milyen nagyszerü volna például, ha szüleinket, elődeinket, mindenkit, akit szeretünk, akinek emlékét szivünkben hordozzuk, ne csak a fotográfia hideg pózában szemlélhetnénk, hanem magunk elé tudnánk varázsolni az élet elvenségével, napi munkája közben. Ez volna csak az igazi szellemidézés!
Aztán megörökiteni egy-egy kedves családi jelenetet, például lakodalmat, jubileumot st. stb. a családi életnek számtalan mozzanatát! ….
Természetes, hogy amikor a mozi már annyira fejlődött, mint napjainkban, akkor ez a gondolat igen könnyen juthatott az emberek eszébe.
Igen ám, de nem lehetett ezt olyan könnyen megoldani. Arról szó sem lehetett, hogy a mozgókép-szinházak csináljanak ilyenfajta felvételeket, hiszen ezek nem érdekes és nem közérdekü dolgok, hogy előadhatnák őket. Ezek csakis egy bizonyos szükkörü társaság, egy-egy család előtt birnak nagy értékkel. Viszont erre a célra drága gépeket vásárolni, külön helyiségeket berendezni, nemcsak hogy költséges, de egyáltalán nem lenne praktikus.
Épen ugy vagyunk evvel, mint a fényképezéssel. Nem lehet családi használatra műtermeket berendezni. Nincs is rá szükség, mert kifejlődött az amatőrfényképezés és tudjuk, hogy ezek az amatőrök olyan szép dolgokat produkálnak, hogy igazában nekik köszönhető a fényképészet mai haladása.
De ha még olyan művészi is az a fénykép, akkor is csak egyetlen helyzetet képes megörökiteni és akkor sem hat az élet elvenségével.
Ellenben, ha lehetne mozgófényképeket is előállítani amatőröknek!....
Ugyebár akkor válna csak a mozi közkinccsé, ha mindenki maga volna képes mozifelvételeket késziteni?
A fejlődés nem állhatott meg azon a ponton, hogy csakis nagy költséggel és egészen külön berendezésekkel tudjanak csak mozgóképeket előállítani. Nem is állott meg.
Mindazt, amiről az előbb szólottunk, a legteljesebb mértékben és a legtökéletesebb formában lehetővé teszi az a találmány, amelyik „Ernemann Kinox” néven jött legutóbb forgalomba s amelyet az itt közölt három képben szemléltetőleg is bemutatunk olvasóinknak. Az „Ernemann Kinox” egy tökéletes kézi mozi. Bármikor és bárhol a szobában fel lehet állitani s meg lehet kezdeni vele az előadást. Egyik képünkön jól látható ennek az amatőr-mozigépnek a berendezése, amelyik bámulatosan egyszerü. Egymás fölött két kerék van elhelyezve ugy, hogy míg az egyikről folytonosan lecsavarodik a filmszalag, azalatt ugyanez a másikra tekeredik. Tekintve, hogy egy-egy felvétel két centiméternél nagyobb helyet nem foglal el a filmen, egy ilyen tekercsen meglehetősen hosszantartó jelent fér el.
A filmtekercsek elé egy egyszerü villamoskörte jön. Ezt huzal segitségével belekapcsoljuk a szobavilágitást szolgáló áramba. Az egész kis gépezet elhelyezését, beállitását világosan mutatja egy másik képünk. A falra 1 méter hosszu és 80 cm. széles fehér vászon van feszitve. Az áram nemcsak világit, hanem mozgásba is hozza a filmettartó kereket. Olyan helyeken, ahol nincs bevezetve a villany, egy kis akkumulátort alkalmaznak.
De még ezzel sem lett volna megoldva a kérdés, ha ugyancsak fel nem találják a kézi felvevő készüléket. És az egész „Ernemann Kinox”-nak ugyszólván ez a legnagyszerübb vivmánya. Amint olvasóink a képen láthatják, ez a moziképeket felvevő készülék nem nagyobb egy egyszerü fényképezőgépnél. Könnyen hordozható, ugy, hogy akárhová magával viheti az amatőr. Benne vannak a filmtekercsek, amelyeket a felvétel eszközlésénél egy fogantyu segitségével tetszés szerint lehet forgatni. Egyszerre a filmek csak egy kis része kerül a lencse nyilással szembe, azaz a képek gyorsan egymásután és nem egyszerre rögzitődnek meg rajta. Egyetlen másodperc alatt 16 felvétel készül el.