A mult század háboruinak költségeit tulnyomó részben a bankóprés segitségével fedezték.
A pénzbeszerzésnek ezt a kényelmes eszközét a mostani világháboruban csak kisebb részben alkalmazták. Annak a kétszáz milliárdnak, amelyet a háboru eddig elnyelt, körülbelül csak egyötödét szerezték be fedezetlen bankjegyekkel. Természetesen ez is igen jelentékeny összeg.
A finanszirozásnak ezt a módját az összes hadviselő államokban kivétel nélkül alkalmazásba vették. Még Angliában is adtak ki fedezetlen papirpénzt, sőt a háboru alatt egy ízben az ugynevezett Peet-aktában megjelölt bankjegykontingest is tullépték.
Mindazonáltal el kell ismerni, hogy az összes kormányok a háboru későbbi folyamán konszolidált és függő kölcsönökkel teremtették elő a hadviselés költségeit.
A legnagyobb mértékben emelkedett a bankjegyforgalom Oroszországban és Franciaországban. Közvetlenül a háboru kitörése előtt az Orosz állami bank jegyforgalma 1640 millió rubel volt, ma pedig 6812 millió rubel. Ha most tekintetbe vesszük, hogy a bank aranyállománya azóta nem emelkedett, ugy megértjük a rubelpénz óriási áresését.
A Francia bank jegyforgalma 1914. junius 24-én 5852 millió frank volt, ma 16.196 millió, vagyis több mint az akkori kontingens négyszerese. Meg kell azonban jegyezni, hogy az aranykészlet ma 550 millió frankkal nagyobb, mint a háboru kitörésekor volt.
Erősen megnövekedett a Német birodalmi bank jegyforgalma is. Az 1914. jun. 23.-iki kimutatásban a bankjegyforgalom 1804 millióval szerepel, a legutolsó kimutatás pedig 7824 millió márkát tüntet fel. Hangsulyozni kell azonban, hogy a német jegybank aranykészlete a háboru alatt nagyobb mértékben emelkedett, mint bármely más hadviselő államban. 1914. jun. 29-én az aranykészlet 1744 millió volt, ma kerek számban 2500 millió. A növekedés tehát csaknem 800 millió márka. Ez a körülmény tehát lényegesen kedvezőbb szinben tünteti fel a német bankjegyforgalom szaporodását, szemben az orosz bankjegyforgalommal, amelynek aranyfedezete nem emelkedett.
Az Angol bank jegyforgalma a háboru kitörése előtt 28.7 millió font sterling volt, ma 36.6 millió font. Ezenkivül azonban mintegy 75 millió font állami szükség-papirpénz, ugynevezett currency nales van forgalomban, mely csak kisebb részében van aranynyal fedezve.
Az Osztrák-magyar bank bankjegyforgalma 1914. jun. 23. 2081 millió korona volt. Hogy ma mennyi, azt a bankkimutatás hiányában nem tudjuk. Az biztos, hogy a mai bankjegyforgalom lényegesen nagyobb.
Olaszországban a fedezetlen bankjegyforgalom már a háboru előtt meghaladta a 1000 millió lirát. Azóta a bankjegyforgalom mintegy 3 milliárddal emelkedett, mig az aranyállomány valamivel csökkent. Olaszországban nem csak a jegybankok bocsátottak ki ujabb papirpénzt, hanem az állam is (biglietti di stato). Ma az infláció Olaszországban erősen érezteti hatását. A lira diszázsiója eléri a 30%-ot.
A nagymérvü bankjegykibocsátás az összes hadviselő államokban feltünő pénzbőséget idézett elő. Ezzel együtt jár mindenütt a pénz vásárló erejének csökkenése, illetve a javak árának emelkedése. De az inflációnak kell tulajdonitani részben a deviza-árfolyamok rosszabbodását is. Igaz, hogy ennek alakulására a külkereskedelmi mérleg mikénti állása is érezhető befolyással van.
