Magyarország sokáig volt Hamupipőkéje Európának, még pedig főleg gazdasági szempontból. A legtöbb európai ország, sőt köztük szövetségeseink is, ugy tekintenek bennünket, mint a szükséges rosszat, egy gabonaellátó intézményt, amely különben még Ázsiához tartozik. A háboru megváltoztatta ezt az abszurd felfogást és megtanitotta szövetségeseinket és ellenségeinket egyaránt arra, hogy katonai esélyeken kivül olyan egyébb kiválóságaink is vannak, amelyekkel joggal dicsekedhetünk. 

A német félhivatalos lap legutóbb külön cikket szánt erre a kérdésre és beismerte, hogy eddig nem méltányolták gazdasági erőinket és kapacitásunkat. Ez a beismerés egyben kötelez, a német tőkének különös érdeke, hogy a mi energiánkat kihasználja és hozzájáruljon ahhoz, hogy ilyen nagy értékek ne heverjenek gyümölcsözetlenül.

A földgáz rt. példája azt mutatja, hogy a német kapitalisták, főleg pedig a bankok jól tudják, hogy milyen hasznos szolgálatokat tehetnek nekünk és maguknak, ha befektetéseket eszközölnek és nem zárkóznak el a kockázattól sem, ha busás nyereségre van kilátás. 

Bizonyos, hogy bankjaink és vállalataink az elmult évek alatt sokat mulasztottak és ezeket a mulasztásokat most már alig pótolhatják. Épp ezért örülnünk kell, hogy a német tőke ki fogja egésziteni a miénknek félbenmaradt müködését és meg fogja termékenyiteni a magyar földet. Ezt olvassuk ki a német félhivatalos ébresztőjéből s azt hisszük, hogy nem csalódunk.