A börzén egyébről sem beszélnek, mint arról, hogy melyik nagybank mikor és mennyivel emeli fel az alaptőkéjét. Ezek a hiresztelések természetesen egyelőre csak kombinációban épülnek, be kell azonban ismernünk, hogy előbb vagy utóbb ezeknek a tranzakcióknak szükség szerint be kell következniök.
Nagybankjaink a háboru alatt rendkivüli feladatot bonyolitottak le és fényesen kiállották a tüzpróbát. Természetes, hogy a normális fejlődésen kivül maga a haboru is kivételes obligók elé állitotta pénzintézeteinket és egy csomó uj tranzakczióban, alapitásban és vállalatban vettek részt, amelyek lebonyolitása egyre ujabb és ujabb tőkéket igényeltek.
Ez az expanzió megköveteli azt, hogy az intézetek saját tőkéjüket gyarapitsák és ha egyelőre nem is áll küszöbön a Hitelbank vagy a Kereskedelmi bank tőkeemelése, kétségtelen, hogy csak az igazgatóság belátásán mulik, hogy melyik időpontot tartja a legalkalmasabbnak, hogy keresztülvigye alaptőkéjének 100, illetve 80 millió koronára való felemelését.
A Hitelbank áruosztályai rendkivül fejlődtek a haboru alatt és legutóbb a Balkán szénkereskedelmi társaság alapitása bizonyitja, hogy milyen céltudatos programmal dolgozik a jövőre nézve.
A Kereskedelmi bank szintén igen jelentős részt vett ki a háborus gazdasági élet irányitásában és a folytonos beruházások, amelyek dusan kamatoznak, természetszerüleg ujabb tőkét igényelnek. Igen valószinü, hogy ha ez a két nagybank felemeli alaptőkéjét, a Leszámitoló bank és a Magyar bank sem fog mögöttük maradni.
A Leszámitoló bank akciószabadsága lényegesen meggyarapodott, a mióta a Landerbanktól különvált és valószinü, hogy különösen a balkán piacon a bank lényeges térhóditásokat fog szerezni. Természetes, hogy ez a terjeszkedés megfelelő beruházást igényel és igy a bank tőkeemelése mindenképen indokolt lesz.
A Magyar bank háborus konjunkturája rendkivül kedvező volt eddig is, jóformán összes iparvállalatai fokozott üzemmel dolgoztak és különösen a Lipták-gyár fejtett ki nagyarányu tevékenységet, ugy, hogy arról is beszélnek, hogy az uj magyar arzenál céljaira ezt a gyárat fogják igénybe venni. Ettől függetlenül a bank nagyarányu terjeszkedése egyre ujabb és ujabb tőkéket tesz szükségessé és a tőkeemelés lebonyolitása igen simán menne végbe.
A középbankok tőkeemelése egyelőre nem mennek számba, miután az ő szerepük nem is volt olyan nagyszabásu a háboru alatt, ellenben a nagyobb pénzintézetek közül valószinüleg még a Hazai bank is tőkét fog emelni, habár konzervativabb szelleménél fogva nem is lesz az elsők között.
A takarékpénztárak valószinüleg szintén lépést tartanak a bankokkal és különösen a Magyar általános takarékról és Egyesült fővárosiról beszélik, hogy az ősszel aktuálissá teszik a mostani pletykákat.
A jelzálogintézetek körében egyelőre nem foglalkoznak ilyen problémákkal, de valószinü, hogy a háboru után a Jelzálogbank és Agrárbank is csatlakozik a nagybankok sorába.
Általában meg kell állapitanunk azt, hogy a tőkeszaporitások terén a magyar bankok sokkal tartózkodóbbaknak bizonyultak, mint a német vagy osztrák pénzintézetek, amelyek egyre-másra bonyolitották le a tőkeemeléseket.
Remélhetőleg ez az óvatos politika meghozza a maga kamatait, nemcsak a bankoknak, hanem az ország gazdasági életének is. Az uj tőkék forogni fognak és megtermékenyitik a kereskedelmet és ipart, amelyet a háborus konjunktura fellenditett.
