Kormányintézkedések

Uj termés és zöldhitel

Az idei termésre adandó hitel, az ugynevezett zöldhitel ügyében a kormány 1092/1916. M. E. szám alatt rendeletet bocsátott ki, amely lényegesen eltérő módon szabályozza ezt a kérdést, mint a tavalyi 1761/1915. M. E. számu, hasonló tárgyu rendelet. Az egyes mezőgazdasági termékekre adható előlegek összege, métermázsánként 20 korona a buzára és 15 korona rozsra, árpára, zabra, tengerire és repcére ugyanaz maradt, mint a mult évben. A kölcsönök kamatoztatása 1 1/2 %-kal magasabb lehet az Osztrák-magyar bank váltóleszámitolási kamatlábánál, jelenleg tehát 6 1/2 %, szintén ugy, mint tavaly. 

A tranzakció szervezésével és keresztülvitelével azonban a kormány most nem a postatakarékpénztárt, hanem a Haditermény rt.-ot bizta meg, amely erre külön osztályt létesitett V., Nádor-utca 14. sz. a.

A H. T. a zöldhitellel járó minden ügyletet a vidéki pénzintézetek utján szándékozik végrehajtani és e tekintetben az általa kiválasztandó intézeteknek megbizásokat ad, ugy hogy azok félhivatalos közegekként járhatnak majd el a miniszteri rendelet és a H. T. által adandó utasitások értelmében. A megbizott pénzintézetek kötelesek lesznek a H. T. ürlapjait használni és minden tekintetben ennek rendelkezéseihez alkalmazkodni. Költségmegtéritést a H. T. a megbizott pénzintézeteknek nem fog semmi cimen adni, hanem azoknak minden kiadásait maximálisan 6 1/2 % évi kamatokból kell fedezniök. 

A szervezés még folyik, részletei ma még nem domborodtak ki, arról tehát véleményt mondani még korai volna. Bizonyos egyelőre csak az, hogy ha a H. T. is olyan nehézkes lesz, mint tavaly a postatakarékpénztár volt, amikor Magyarország mintegy 5 milliárd értékü termésére alig 5 millió K kölcsönöket folyósitott a hivatalos apparátus. 


Ahol nem kell az arany 

Mialatt a hadviselő államok jegybankjai arra törekednek, hogy minden eszközzel aranyat vonjanak magukhoz, addig egyes semleges országok kormányai intézkedéseket tettek abból a célból, hogy a jegybankjaikba való erős aranybeözönlést megakadályozzák. 

A svéd kormány ez évi február 4-én kiadott rendeletével az állami pénzverdében a további aranypénzveretést beszüntette és az állami jegybankot (Riksbank) feloldotta eddigi kötelezettségétől, mely szerint a finom arany kilogrammját 2480 korona fix ár és 1/4 százalék kiveretési költség mellett tartozott átvenni. Ennek következtében az aranyáramlás Svédországba lényegesen korlátozva van. 

A svéd jegybank aranytartaléka a háboru kitörése óta erősen emelkedett.
1914. március 11-én 105,109.000 koronára, 1915-ben 114,232.000 koronára és 1916-ban 162,277.000 koronára rugott. Ugyanezen idő alatt a bankjegyforgalom 224.6 millióról 292.4 millióra, illetve 313.1 millióra emelkedett.

Óriási módon növekedett a clearing, mely 1914. február óta 435 millióról 1073 millióra emelkedett. Eszerint az üzleti forgalom a háboru kitörése óta csaknem megháromszorozódott. A vasutak bruttó bevételei megkétszereződtek. A svéd kereskedelem a nagymérvü áruexport következtében nagyon meggazdagodott. Svédország az ő terményeit, fáját, érceit stb. a legkedvezőbb árakon adhatta el. Ehhez a nyereséghez számitandó még az a nagy haszon is, melyet a kereskedelmi flotta a magas fuvardijak révén elért. 

Emellett a külföldi árfolyamok is igen kedvezően alakultak.
Ma ugy a font sterling, mint a dollár és a frank árfolyama Svédországnak kedvez. A font sterling, melynek paritása 18.16 korona, 17.02-re szállott alá. A devizaárfolyamok tartósan kedvező állása, valamint a svéd áruk iránt fokozódó kereslet következtében az arany oly mennyiségben özönlött Svédországba, hogy ott az arany a 2480 korona fix áron alul volt kapható.

Ennélfogva a svéd jegybanknak védekeznie kellett a nagy aranykinálattal szemben, mely az árdifferencia következtében előállott. Ez inditotta a svéd kormányt arra, hogy a fentemlitett intézkedést megtegye és hogy a további arany importot lehetőleg csökkentse. A további aranybeözönlés drágaságot idézett volna elő.