Halálos ítélet a Kurián

A m. kir. Kuria a napokban tárgyalta és hirdette ki ítéletét Turcsán Elza gyilkosainak. Kóbori Rózának és Nick Gusztávnak bünpürében. A legfelsőbb bíróság helyt adott a közvádló semmiségi panaszának és mind a két gyilkost kötél általi halálra ítélte.

A bűnpörnek változatos sorsa volt. Az esküdtbiróság az első ízben megtartott tárgyaláson a két bűnöst gyilkosságért és rablásért életfogytig tartó fegyházra ítélte. Ezt az ítéletet a Kuria annak idején megsemmisítette s a bünpör újra az esküdtbiróság elé került, mely ezuttal Kóbori Rózát, mint fölbujtót halálra, Nick Gusztávot pedig életfogytig tartó fegyházra ítélte. Úgy a közvádló, mint a védők semmiségi panaszt jelentettek be az ítélet ellen. A legfelsőbb biróság a védők semmiségi panaszát elutasította, de alaposnak találta a közvádlónak Nick Gusztávot illetőleg bejelentett semmiségi panaszát, s ezt a vádlottat is kötél általi halálra ítélte.

A megokolás szerint a Kuria úgy találta, hogy Nick Gusztáv előre megfontolt szándékkal követte el a tettet, mert módjában volt Kóbori tervét fontolóra venni s végrehajtásától elállani. E helyett azonban másnap este ismét visszatért s végrehajtás részleteiről és módjáról utasításokat fogadott el Kóbori Rózától.

A gyilkosság után Nick és Kóbori együttesen mintegy 20,000 korona értékű ékszert raboltak el a meggyilkolt nő birtokából. Ezért Nick Gusztávot a rablás büntettében is, mint Kóbori Rózának tettestársát kellett bűnösnek kimondani. Az ítélet kiszabásánál Nickre vonatkozóan a Kuria enyhítő körülményül vette a vádlott büntelen előéletét és beismerő vallomását. Ezzel szemben sulyosbító körülményül vette a Kuria, hogy egyedülálló nőt orvul támadva ölt meg, csak azért, hogy könnyelmű, léha életmódja folytatásához pénzt szerezzen. Sulyosbító még az is, hogy a halálbüntetéssel járó büncselekményen kivül még egy más súlyos beszámítás alá eső bűncselekményt: rablást is követett el.

Az ítélet kihirdetése után az elnök a nyilvános tárgyalást berekesztettnek jelentette ki. Ezután a Kuria a Bp. 497. szakasza alapján kegyelmi tanáccsá alakul át s zárt ülésben a vádat képviselő koronaügyész meghallgatása után határozott abban a tekintetben, hogy a halálra ítélt vádlottakat kegyelemre ajánlja-e vagy nem, ez a határozat azonban hivatalos titok.