Bankjaink a háboruban
A háboru a nagy pénzintézeteknek végső eredményben nem volt kárára.
Az első megrohanás után, amely egyfelől kis méretü volt, másrészt rövid ideig tartott, általános megnyugvás következett be, ugy hogy a bankok folytathatták normális tevékenységüket. Természetes, hogy bizonyos eltolódások bekövetkeztek, de nagyjában a bankok mérlegei igen kedvező eredménynyel zárulnak és a tavalyinál nagyobb osztalékot fognak folyósitani.
A nagybankok elsősorban az áruüzletre feküdtek rá, mert a háborus viszonyok ezen a téren rendkivüli konjunkturát biztositottak. Elsősorban a Hitelbank, Kereskedelmi Bank és a Magyar Bank fejlesztették ipari üzemüket és élelmiszerközvetitő vállalataikat.
A Hitelbank a zsir és cukorüzletben igen okos és előrelátó politikával nagy készleteket kötött le és közvetitett, s evvel a köznek is szolgálatokat tett. A Kereskedelmi Bank ipari vállalatai közül különösen a textilvállalatok és a Magyar élelmiszerszállitó bonyolitottak le nagy forgalmat és biztositotta a tetemes forgalmat az anyavállalatnak.
A Leszámitolóbank közraktárai a háboru során valósággal nemzeti hivatást töltöttek be, mert gabonán kivül egyéb élelmiszereket is depotban tartottak és közvetitettek. A Forgalmi Bank szintén lebonyolitott egy pár sikeres tranzakciót, a dió-üzletre azonban alaposan ráfizetett.
A Magyar Banknak a háboru általános fellendülést hozott, de a balkán piacon valóságos renasszans-ot jelent. A bank igazgatói most állandóan a Balkánt járják és gépben, gyapjuban, cserzőanyagban igen nagy kötéseket eszközölnek. Ezenkivül a bank ipari vállalatai is kiterjedt üzemmel dolgoztak és jelentékenyen hozzájárultak a mérleg kedvező alakulásához.
Váratlanul jó konjunkturához jutott a Telepitő és Parcellázóbank, amely József főherceg uradalmainak kihasználásával sok százezres hasznot biztositott magának és a Fabank, amely igen nagy hadseregszállitásokat kapott és a fa drágulása folytán tetemes nyereséget számolt el.
A bankok és takarékok közül még a Hazai bank, a Moktár és az Egyesült fővárosi takarék vette ki a részét, habár kisebb arányokban a háborus szükségletek kielégitéséből, de azok az intézetek is, amelyek a régi keretek közt dolgoztak, vagy amelyek a jelzálogpiacon vannak angazsálva, veszteség nélkül, sőt nyereséggel kerülnek ki a háboruból, mert a fizetőképesség nagyarányu javulása folytán az annuitások meglepő pontossággal folytak be s általában a kétes követelések mindenütt apadtak, a leirások pedig teljesen az igazgatóságok diszkréciójára vannak bizva, miután a gazdasági helyzet ezidő szerint mindenütt olyan virágzó, mintha az egész ország pénzzel volna tele.
