A Párizs környéki békék egyik alkotása a Nemzetek Szövetsége, közkeletű nevén a Népszövetség létrehozása volt. A Népszövetség eszméjét Nagy-Britannia és mindenekelőtt az Egyesült Államok támogatta. A Népszövetség célja egy újabb háború elkerülése egy olyan állandó nemzetközi szervezet segítségével, amely alkalmas a konfliktusok kezelésére.
A szövetség eredetileg a győztesek szervezete, melybe csak a meglévő tagok beleegyezésével vehető fel új ország. Az első olyan állam, amelyik nem tartozott a győztesek közé, de tagja lett a szervezetnek, a semleges Svájc volt, amely azonban kikötötte, hogy a Népszövetség esetleges katonai akcióitól távol marad.
A Népszövetség tagjai kötelezték magukat a háború elkerülésére, a fegyverkezés csökkentésére, a nyílt diplomáciára, a kölcsönös segítségnyújtásra. Vállalták, hogy konfliktusaikat a hágai nemzetközi bíróság előtt rendezik. Kisebbségvédelmi mechanizmust hoztak létre. A Népszövetségből lehetséges a kilépés és a kizárás is.
A Nemzetek Szövetsége vezető testületei a titkárság és a tanács – mindkettő székhelye Genf. A végrehajtó szervnek számító titkárság és főtitkár mellett a döntő szerv a tanács, melynek állandó tagjai a győztes főhatalmak, az időszakos tagokat választják. A Népszövetség a béke megsértői ellen gazdasági szankciókat hozhat vagy katonailag is felléphet.
Az Egyesült Államok – ahol a háború után az izolacionista irányzat erősödött meg, végül nem lépett be a Nemzetek Szövetségébe. A nemes szándékkal létrehozott szervezet csak ritkán tudta érvényesíteni akaratát.