Pénzkamat és a háboru

Budapest, 1915. április 17. 

A mult hét végén az Osztrák-magyar bank 5 százalékra szállitotta le a bankrátát, éppen abban az időben, midőn a nyugati és keleti harctereken a tavaszi időjárás beálltával nagyobb erővel megindultak a hadmüveletek. Ezekből a külsőségekből következtetve azt kellene hinni, hogy a háboru és a kamatozási viszonyok között nincs meg az összefüggés abban az értelemben, hogy a háboru intenzivitása, ereje és terjedelme közvetlenül befolyásolná a pénz kamatozási viszonyait. 

Régebbi időkkel összehasonlitva, ezt a tételt nem lehetne fenntartani, mert korábbi időkben a kettő között meglehetősen szoros kapcsolat állott fenn, mert a pénz kölcsöndiját rendkivül erősen befolyásolta a kockázat, amivel a pénz hitelezése háborus viszonyok között egybe volt kapcsolva. A jogrend és jogbiztonság fejlődésének, sőt a nemzetközi jogrend bizonyos, szinte észrevétlen behatásának kell tulajdonitanunk, hogy a kockázat dija nem annyira jelentős tényező a pénzkamat alakulásában, mint régebben. Egészen a régi viszonyokra vallott azonban a pénzkamatláb ugrásszerü átváltozása a háboru kitörését követő első hónapban.

Mindnyájunknak élénk emlékezetében van még a tavalyi augusztus, midőn az angol bank kapkodó hirtelenséggel szállott fel a 10 százalékos bankrátáig, nálunk pedig a nyugati államok eljárásának hatása alatt a hivatalos kamatláb szintén 8 százalékra emelkedett. A 8-10 százalékos kamat nem jelenthetett egyebet, mint a hitelezés teljes megszüntetését és a gazdasági élet megbénulását.

Az első rémületet csakhamar nyugodt megitélés váltotta fel, mert kiderült, hogy a magas kamatláb csak a belső gazdasági étetet sujtja, a nemzetközi pénzpiac egyes országok piacaira forgácsolódott szét, amelyeknek kölcsönös vonatkozásai a kamatozási viszonyoknál sokkalta erősebb tényezők: a kölcsönös áruforgalom kiegyenlitése, a fizetési mérlegek alakulása a semleges államokkal szemben, de spekulativ tényezők is éreztetik hatásukat. 

A normális gazdasági tényezők az első rémület hatása után csakhamar felülkerekedtek és a pénzkereslet és kinálat átvette a maga szerepét a sok irányban izolált belföldi piacokon. Ami a pénzkinálatot illeti, ebben a tekintetben kétségkivül erős befolyással volt az a körülmény, hogy a pénzforgalom az összes hadviselő országokban jelentékenyen megnövekedett; a bankjegyforgalom az összes hadviselő államokban jelentékenyen nagyobb, mint tavaly, a békés viszonyok között volt. 

---

Ez a nagyobb pénzforgalom a bankok pénzkészletét is jelentékenyen növelte, mert az állam a hadsereg részére való szállitásokat készpénzben fizette és a moratórium hatása alatt a gazdasági életben általánosságban a készpénzben való fizetés foglalta el a hitel helyét. A moratórium fokozatos megszüntetése csak fokozta a pénztőke felgyülemlését, amivel szemben a hitelélet nem volt képes a megfelelő mértékben fellendülni.

A rövid időre szóló hitelek ujból a bankok pénztárai felé sodródtak, hosszu lejáratu hitelezésekre pedig hiányzott a kinálat részéről a hajlandóság. Viszont a pénzkészlet a háboru következtében meglehetősen összezsugorodott; a tőzsdék zárva tartása, a nagyobb beruházások elhalasztása mellőzhetővé tették a hitel nagyobb mértékben való igénybevételét. Ennek következtében az az érdekes jelenség áll elő, hogy a kereslet és kinálat befolyásolják ugyan a pénz kamatozási viszonyait a jelenlegi háboruban a nélkül, hogy akár a kereslet, akár a kinálat a maga érdekeit valami különös erővel igyekezzék érvényesiteni. Sem a kereslet, sem a kinálat nem fejt ki különös tevékenységet, mindegyik csak futólagos és átmenő kamatozást igyekszik biztositani.

Ezzel a jelenséggel szemben áll a nagyobb pénzforgalom és a hadsereg szállitásokból a belföldön felgyülemlő tőkék elhelyeződése, amelyek együttvéve nyomást gyakorolnak a pénzpiacra, mert a pénzkinálat rendelkezésére álló tőkéket nagyobbitják. 

Az is érdekes jelenség, hogy ezek a pénzpiaci viszonyok, a nemzetközi pénzpiac összekapcsoló fonalainak szétszakadása dacára, csaknem azonos módon következtek be az összes hadviselő államokban. Az angol, francia, német és osztrák-magyar bankráta, a jegybank mult heti kamatláb leszállitása óta egyformán 5 százalék ezekben az országokban anélkül, hogy az egyik bankkamatláb azzal a befolyással lehetne a másik állam pénzforgalmára és hivatalos kamatjára, mint a békés időkben.

Abban is megegyeznek a pénzviszonyok az összes hadviselő államokban, hogy a piaci kamatláb valamennyi államban jelentékenyen alacsonyabb a hivatalos bankkamatlábánál, ami arra vezet, amint a bank főtitkára a főtanács ülésében kifejtette, hogy a jegybank elvesziti a kapcsolatot a kereskedelmi forgalommal és váltóanyag alig áll rendelkezésre. Valószinüleg csak ismertetett pénzviszonyok idézték elő, hogy a hadikölcsönpénztárak nem voltak képesek nagyobb tevékenységet kifejteni, mert a piaci kamatláb alacsony volta az amugy is csekély pénzkeresletet elterelte a jegybank pénztáraitól.

A háboru kilencedik hónapjában tehát a belföldi pénzpiacot a tőkék felgyülemlése és a hanyatló kamatláb jellemzik. A jegybankot a maga elhatározására az a körülmény inditotta, hogy sem a belföldi hiteligények, sem a devizák áralakulása nem teszik szükségessé az eddigi kamatláb fenntartását, minek következtében a mi jegybankunk kamatlába is arra a szinvonalra érkezett, amely az összes nyugat-és középeurópai államokban ma meghonosult.