A háboru első féléve

Ives Guyot egy tartalmas tanulmányt irt most folyó háboru költségeiről, öszszehasonlitva a korábbi háboruk költségeivel, s ebben a tanulmányban hat havi időtartamra állitotta fel kalkulusát, tekintettel arra, hogy a most folyó háboru első félévét épen most haladtuk tul. 

Az 1853. év óta lefolyt háboruk költségeit pedig a következő számokban állapitja meg:
A Krimi háboru 6800 millió, az olaszországi háboru 1020 millió, az amerikai secessziós háboru az északi és déli államokban – összesen 22 400 millió, a dán háboru 140 millió, az 1886-iki hadjárat 1320 millió, az 1870-71-iki német-francia háboru 10,400 millió, a balkáni-háboru 4000 millió, az 1877-78-iki orosz-török háboru 5160 millió, a délafrikai háboru (egyedül csak Angliát véve) 4000 millió korona költségbe került.

Ezekbe a számokba azonban nincsenek még beleszámitva az emberélet-veszteségek, valamint a hadiszintereken az épületekben és magántulajdonban előfordult károsodások és veszteségek. Nincs biztos költség-számadat a japán-orosz háboruról, melynek összköltségét a katonai szakértők és statisztikusok 55780 millió koronára becsülik. Igy tehát – a japán-orosz háborut nem számitva – az utolsó félszázad háborui 56 milliárd koronát meghaladó költséget okoztak, vagyis a japán-orosz háboruval együtt az utolsó félszázad háborui összesen legalább 110 milliárd korona pénzbe kerültek s ennyit vontak el az emberiségtől. 

Németország 4,350.000 embert szólitott a zászlók alá, Ausztria-Magyarország ellenben 3,500.000 emberrel vonult föl, mig a velük szemben álló Franciaország 4,000.000, Oroszország 5,400.000 katonát állitott csatasorban s ehez jön még a belga, szerb, montenegrói és angol hadsereg, amelynek összlétszámát egymillió ötszázezer emberre teszi.

A háboruban részt nem vevő, de semlegességük megóvása érdekében mozgósitásra kényszerült országokat is, ugy, hogy ez alapon arra a számitási eredményre jut, hogy összesen cirka 18,500.000 ember áll fegyverben, a kiknek hadiköltségeit, ha fejenként és naponta 10 koronában számitjuk, ugy a háboru minden egyes napja 185 millió korona költséget okoz, ami egy hóra átszámitva 5550 millió, hat hónapra pedig kikerekitett összegben 33,330 millió korona pénzkiadást jelent. 

Békeidőben a ma fegyverben álló összes országok fegyveres hadereje alig tesz ki többet 3.5 millió embernél, ám ezek ellátása békeidőben sokkal kevesebbe kerül. A legfontosabb azonban az, hogy békében a hadseregek értékeket nem tesznek tönkre s a gazdasági és termelési munkát se kényszeritik tétlenségre.

A béke és a hadiállapot közötti különbség csak hadizsoldban és ellátásban 8-8 milliárd korona költséget, tehát veszteséget jelent ugy Francia-, mint Németországra is, rengeteg tehát ily cimen a többköltség kiadása Angliának, Oroszországnak, Belgiumnak és Szerbiának is – és ehhez járul még az óriási károsodás, ami a termelésben, iparban és kereskedelemben sujtja az országokat és az egyeseket, amit Guyot Franciaországra vonatkozólag 12 milliárdban, Németországra 16.6 milliárdban, Angliára 2 milliárdra, Oroszországra nézve 2.2 milliárdra, Belgiumra 1.16 milliárdban, Szerbiára vonatkozólag pedig 0.5 milliárdban számit ki és állapit meg, ugy hogy a termelési értékcsökkenés összveszteségét 34.44 milliárdban kalkulálja. 

Guyot az emberélet veszteségek értékének kiszámitásával is foglalkozik, aminél a fősulyt a biztositásokra helyezi. És ha az eddigi tapasztalatok és statisztikai följegyzések alapján a háboru által okozott összes emberélet-veszteséget 10 százalékra, vagyis – a 18.5 millió fegyverben állók számát véve alapul – 1850.000 emberre tesszük, ugy ez alapon is legalább 20 milliárd korona veszteség és károsodás mutatkozik.

Ha tehát számba vesszük a hadseregfentartás és a hadvezetés összes költségeit, számitjuk a termelés értékcsökkenését, az elmaradt hasznot, a vagyonban és emberéletben jelentkező károkat és veszteségeket, ugy arra az eredményre jutunk, háboru első féléve kerek 87 milliárd korona költséget okozott, illetve vagyon- és emberélet értéket semmisitett meg, ami mindenesetre oly összeg, aminek behozására legalább fél század kell, ha ugyan egyáltalán elképzelhető, hogy a háboru által okozott sebek gyógyithatók és a pusztulás és dulás nyomában tátongó ür és szakadék nem betömhető, de legalább csak áthidalható is lesz.

Maga Guyot is hansulyozza egyébként tanulmánya végén, hogy a számitás alig fedi a valóságot, mert valószinű, hogy a tényleges költség, veszteség és kár nagyobb a kiszámitottnál.