|
Régi fürdők Pest-Budán
Nem kell soká várni: a ragyogó pompával berendezett budapesti fürdők meg fogják szerezni fővárosunknak azt a világvárosi renomét, a mely egyedül elég lesz arra, hogy messze idegenben hírük szálljon, mint egykoron két-háromszáz esztendőkkel ezelőtt... A mikor az igazhitű muzulmánoké volt az egész Buda s ráadásul az ország nagy része, s a mikor lelküket a Koránban, testüket a budai „hévvizekben” füröszthették s Bárczy akkori elődjei Muhammed és Mustafa basák rendelkeztek eme hévvizek ügyeiben .... Csaknem készen kapták a forrón buggyanó vizek sok-sok forrását, a Gürf Elias - Szent Gellért vértanúsága óta: Gellérthegy - oldala csak úgy ömlesztette ki magából. Szigorú vallás-kultuszok ortodoxiájában gyökerezett az, hogy annyira általánossá vált számukra ez a sok fürdő.
Budai mecsetekben szentéletű dervisek terjesztették ezt a kultuszt. Kemény akaratú budai pasák pedig olyan kupolákat emeltettek e fürdők fölé, a melyek részben még ma is fennmaradtak, de a Rudas-fürdő árván maradt félholdja fölött már régen gyaur templomok harangzúgását viszi át a szellő …. Hiába kutatnók, hogy kik építették a török építészetnek ezeket az egykor egész Európában emlegetett remekeit! Régi metszetek, szórványos adatok alapján rekonstruálhatjuk képzeletünkben, hogy egyszerűségükben is monumentálisan szépek voltak ezek a török-fürdők.
Gyönyörű márványlapok, üveg- és ólom kupolák fedték a fürdők belsejét. Kis-Ázsiából idekerült építészek munkája volt valamennyi: a bizánczi, arabs s mohammedán stílus összeolvadása; de e stílus szigorúság mellett is a modern értelemben vett kényelemnek, raffinementnek oly tökéletes és nagyszerű ötleteit valósították meg itt, hogy a mai világvárosok fürdők sem nyújthatnak ennél különbet. Magyar följegyzés vajmi kevés maradt ezekről a fürdőkről, a melyekről pedig oly sok jelentést küldtek Stambulba a budai törökök. El kell azonban olvasnunk azokat a feljegyzéseket, leírásokat, a melyeket, a Budán átutazó idegen követségek kísérői és orvosok, harczi kalandok kedvéért erre tévedt katonák küldözgettek haza! De talán legértékesebb az a dokumentum, a melyet a harminczas években egy pesti orvos talált a Császár-fürdő falán. Egy kőlapba vésett török felírás ez, a mely magyar szövegben körülbelül így hangzik: „Mustafa pasa, Sokoli Muhammed nagyvezír munkája 908. török időkben; 1572-73 év keresztény számítás szerint... Ebben az időben általában nyugodtak voltak az országok és népek. A hogy ő földi javait jótéteményekre fordította, csuda volt… Olyan fürdőt építtetett, mint az ég… hozzá hasonló nem volt... Boldogság hona a neve s mint példa áll helyén ... E szivet felvidító épület számára készült az anagramm...
Egy külföldi követ kísérője, a ki 1584-ben járt itt, így emlékezett meg róla: „Hatalmas, pompás fürdő, széles előcsarnokkal. A fürdő közepén nagy víztartó medencze, melynek falát sokszínű márvány borítja. Körülötte kilencz kerekded kis fürdő van, mindegyikben két-két márványkút... Fejedelmi, gyönyörű fürdő...
A jobb fürdő előtt közös fürdő van a szabad ég alatt a szegényebbek számára... A nagy kupola alatt a fürdő oly nagy, hogy benne kényelmesen úszni is lehet. Oldalt vidám kutacskák ontják a vizet. Hideg és meleg víz egymás mellett jön ki.
A jobboldali fürdő mennyezete rézzel van fedve, tele apró lyukakkal, a melyen világosság árad be... A fürdő egész belseje márványlapokkal van borítva. Ezt a fürdőt „Vehbeg” fürdőnek nevezték.” (Mohammed apjának, Velibégnek a tiszteletére az idegenek Velibég-nek nevezték el.) Egy Weruher György nevű külföldi orvos többek közt így ír erről a fürdőről: „A törökök nagy előszeretettel fürödnek. Náluk a fürdők építése vallásosság műve. E czélból építenek Budán is egy gyönyörű fürdőt, mely a padlón és falain márványlapokkal van borítva... Mohammed nagyon sokat költött a budai fürdők díszítésére, de mindent eltávolított onnan, a mi a keresztény időben szent volt... Brown angol orvos, a ki szintén látta, azt írja, hogy „a világ egyik legszebb fürdője a Velibég-fürdő. Bennük meglepő díszeket találtam .. A bolognai Marsigli pedig a budai török fürdőket Európa legszebb fürdőinek tartja. A Rudas-fürdőt (Bruckbad) Mohamed basa építtette 1543-48 körül, noha egyes adatok szerint Mustafa basa építtette volna. A Ráczfürdő (Raitzenbad) története IV. Béla uralkodásáig nyúl vissza. Mátyás király gyönyörűen átalakíttatta. A budai királyi várból fedett folyosó vezetett idáig, a mely egyik legszebb dísze volt Mátyás híres kertjének. Ezek voltak az úgynevezett alhévvizek, melyekhez a Sáros-fürdő (Blocksbad) is tartozott. A felhévvizekhez tartozott a Király-fürdő, melyet 1566 körül Khiárogli Mohamed basa, Budavár parancsnoka építtetett, noha a feljegyzések e tekintetben ellentmondók. Istvánffy, Buda visszavételéről irt leírásában azt állítja, hogy már Arslán (Mustafa elődje) kezdte a falait építtetni.
Az ide tartozó császár-fürdő, a melyről mint említettük Linzbauer pesti orvos teljes határozottsággal állítja, hogy Mustafa építtette már a rómaiak előtt ismert gyógyforrás volt…Budavár visszafoglalása után egy részük elpusztult, egy részük változatlanul fennmaradt... Iván Ede. |