A háboru erősen sujtja az összes államok külkereskedelmét.
Egyes országok tengeri hajózása teljesen szünetel. A német, osztrák és magyar kereskedelmi hajók tétlenségre vannak kárhoztatva. Ugyanez áll az orosz kereskedelmi flottáról. A hollandi, skandináv és olasz hajózást az angolok szigoru ellenőrzése korlátozza. Amerikának, mely a hézagokat némiképp pótolhatta volna, nincsen nagy kereskedelmi flottája.
Ha most még hozzávesszük, hogy az angol, francia és japán kereskedelmi flották járatai is erősen csökkentek – minthogy előlük nagyszámu európai kikötő el van zárva – ugy bátran állitható, hogy a világ kereskedelmi hajóinak 50 százaléka szünetel.
A legutóbbi hivatalos adatok szerint a világ külkereskedelmi forgalma mintegy 160 milliárdra rug. Ebből a hadviselő államokra 93 milliárd jut. Ez az összeg igy oszlik meg:
Behozatal Kivitel
millió márkában
Németország 9.705 8.106
Német gyarmatok 257 178
Ausztria-Magyarország 2.713 2.043
Anglia 11.778 9.264
Angol gyarmatok 10.080 9.214
Egyiptom 557 593
Franciaország 6.452 6.861
Francia gyarmatok 1.069 1.058
Belgium 3.606 2.864
Oroszország 2.509 3.437
Finnország 346 254
Szerbia 92 93
Japán 1.067 980
Összesen 50.231 42.875
A hadviselő államok külkereskedelme tehát 60 százalékát teszi a világkereskedelemnek.
A háboru az elmult év utolsó öt hónapjában mintegy 30 milliárddal csökkentette a világkereskedelmet. Leginkább szenvednek természetesen a kontinentális államok. De Anglia és gyarmatainak is nagy kára van. Ausztráliában és Indiában óriási árukészletek fekszenek a kikötőkben, melyeket nem lehet elszállitani. Egyedül Anglia külkereskedelme a háboru első hónapjaiban 3 milliárddal csökkent. Óriási károkat szenvednek a dél-amerikai államok is.
Természetes, hogy minél tovább tart a háboru, annál kedvezőtlenebbül alakulnak majd a külkereskedelmi viszonyok is.
