A háboru során gyakran merülhet fel annak szüksége, hogy nagyobb haderőket gyorsan kell az egyik vidékről a másikra áthelyezni, avagy a hadseregnek – terep jobb kihasználhatása és a támadás vagy a védelem sikere érdekében – másféle elosztása és elhelyezése válhatik szükségessé, amint hogy a most folyó háboru folyamán is már többször láthattuk, hogy Németország a keleti harctérről a nyugatira és viszont egyszerre egy vagy több hadtestet vetett át, ugy, hogy valóságos csodamódra történtek ezek a váratlan eltolódások.
Ugyanilyet tapasztalhattunk egyébként a franciáknál is akkor, amikor Páris forgott veszélyben, ugy, hogy alig egy-két nap alatt az ország déli részéből egész hadtesteket vontak északra, amivel azután sikerült is nekik a német offenzivát megállitani és a főváros felöl a fenyegető veszedelmet elháritani.
Hogy a csapat áthelyezés és szállitás nem valami könnyü, sőt nagyon is nehéz feladat, az csak természetes és magától érthető. Gondoljuk ugyanis csak el, hogy egy hadtestnek egyik helyről a másikra való átszállitásához kereken legalább 150 vonatra van szüksége és hogy egyik vonat a másik után kettős vágányon is legkevesebb csak tiz–tiz percnyi időközben indulhat, – vagyis, hogy ilyenformán egy hadtest elszállitására teljes 26 órai idő szükséges, és ennyi idő telik el – rendes körülmények közt, ha semmi akadály és zavar nem merül föl – az első és az utolsó vonat elinditása közt.
Ámde a katonákon kivül még a trént, a municiót és az élelmet is szállitani kell.
Számolni kell azonban azzal is, hogy időközönként sebesültszállitó vonatok is utját állhatják a forgalomnak, melyek a harctérről jönnek.
Franciaországban a forgalom lebonyolithatása érdekében, hogy könnyitsenek a dolgon, egyes állomásokat direkte rendező állomásoknak jelöltek ki és rendeztek be. Ilyen rendező állomásokon egy-egy vezérkari törzstiszt rendelkezik, aki részt vett a mozgósitási és egyéb haditervek kidolgozásában is, ugy, hogy minden szükséges tudnivalókban otthonos. Minden ilyen állomáson külön kocsipark, munició- és élőállat-parkok, élelmiszer és takarmány raktárak is vannak.
Egyébként természetesen a vonatokat mindig csak a tényleges szükséglethez mérten inditják és átlagos óránkénti 25 kilométeres sebességgel járatják; ezenkivül naponta csak bizonyos meghatározott számu vonat indul, ha pedig annak szüksége merülne föl, akkor még különvonatokat is állitanak be.
Németország és a Monarchia vasuti hálózata már a béke idején pompásan szervezetten várta a háborut és eddigi sikereinket nagyrészt vasutaink kitünő teljesitőképességének is köszönhetjük.
