Gyertyaszentelő boldogasszony napján rendezte a BKE nemzetközi versenyeit, melynek internacionális jellegét Frang, a neves norvég sprinter, Danska, a finn származásu kiváló berlini junior, tovább a nagyszámban képviselt wieni gyors- és műkorcsolyázók szereplése adta meg.
A gyorskorcsolyázó versenyekben, mint azt már előre is sejteni lehetett, a BKE korcsolyázói teljesen alárendelt szerepet játszottak s hogy a két elsőosztályu számban két-két helyezést mégis elértek, azt annak köszönhetik, hogy csak három induló volt, továbbá annak, hogy az egylet szükkeblűsége és ravasz taktikája folytán sem a fenomenális Mathiesen, sem Bohrer, sem a wieni versenyzők java nem jöhetett Budapestre.
A versenyek a BKE-től már megszokott vontatottsággal lettek rendezve, amely körülmény a tagadhatatlanul sportértékkel bíró meeting közönségét kimerítette és úntatta.
A meeting clouját a nemzetközi 500 és 1500 méteres versenyek alkották, melyben Frang, Norvégia Mathiesen utáni legjobb korcsolyázója a magyar bajnok Gyurmánnal és Levitzkivel találkozott. Természetesen óriási fölénynyel verte az internacionális viszonylatban inferrioris ellenfeleit.
Az ifju, szimpatikus norvéget a kiállított értékes tiszteletdíjak annyira elfogulttá tették, hogy oly izgatottság fogta el a verseny előtt, mintha Mathiesennel kellene a világbajnokságért küzdenie. Igy történt azután, hogy 500-as versenyében izgalmában több hibát csinált; ettől eltekintve azonban impozáns látványt nyujtott, mikor a Mathiesen egykori sprintstilusára emlékeztető modorban, mondhatni teljesen hangtalanul, minden látszólagos erőlködés nélkül körülszáguldott a pályán.
A 45.5 mp.-es elért idejével tulszárnyalta Mathiesennek négy esztendővel ezelőtt Budapesten az Európa-bajnokságban elért idejét.
Frang stilusán épp ugy, mint O Mathiesen stilusán szintén meglátszik utóbbi bátyjának, Sigurd Mathiesen stilusának befolyása, ki nemcsak mint egykori világrekorder és világbajnok szerzett dicsőséget, hanem iskolájával, illetve kiforrott észszerű stilusával visszaszerezte a norvég korcsolyázónak az oroszok és finnek által veszélyeztetett hegemóniát.
Az 500 méteren Gyurmán, Frang tempóját utánozva, anélkül azonban, hogy arra trénirozott volna, a féluton annyira kész lett, hogy Levitzky megverhette.
Az 1500 méteres versenyben jutott Frang stilusa teljesen érvényre. Előbbi versenyében kiismerte már ellenfeleit s elfogultságának minden nyoma eltünt, teljesen stilusára bizta versenyét. Macska ügyességgel, hangtalanul, minden látszólagos megerőltetés nélkül, legkorrektebb munkával kuszott végig a jégen.
Kifutott 2,32.5 mp-es idejét erősebb ellenfelekkel szemben még tetemesen leszoríthatta volna. A második helyet Gyurmán itt már nem vesztette el. 2.46 formája fedezi a bajnokságban mutatottat.
Az első osztályu versenyen kívül, még két verseny volt a gyorskorcsolyázók részére fenntartva. A nemzetközi junior és másodosztályu verseny. Mindkét verseny összes helyezéseiből egy sem jutott a BKE versenyzőinek.
Az 1000 méteres junior jó idővel a berlini könnyü zsákmánya lett a wieni Bandl és a talentumos kolozsvári Marcznikiepitz előtt. A két elsőnek helyezett idegen klasszisa tulszárnyalja Gyurmán klasszisát s igy nem lepett meg senkit, hogy a BKE lehetetlen stilusu juniorjai teljesen alárendelt szerepet játszottak.
A másodosztályu 1500 méteres versenyben Bandl kárpótolta magát a junior számban szenvedett vereségeért. Bandl az öreg Schilling tanítványa, annak stilusának összes jó és rossz oldalával.
Különben is érdekes, hogy Schilling az összes wieni versenyzőkbe miképen tudta átpalántálni oly egyöntetűen saját stilusát, annak minden mozzanatával.
A BKE. juniorja közül, bár minden eredmény nélkül szerepeltek, különösen Orgonista és Komássy tüntek föl egy-egy momentumukkal, mely nekik szebb jövőt enged remélni, különösen, ha stilusuk csiszoltabb lesz.
Itt említjük meg, hogy Danska, a finn származásu berlini korcsolyázó a nemzetközi versenyek után versenyen kívül 500 métert 49 mp. alatt futott.
A műkorcsolyázók junior versenyét a davosi és wieni junior versenyek győztese, Jaros Pál nyerte meg wieni ellenfelekkel szemben, kik ambiciójuikat – az egy-egy érdekes helyezési tiszteletdij elnyerésével – kielégítették.
Kellemetlen incidens zavarta meg a páros műkorcsolyázó-versenyt, melyen a wieni riválisok a Szabó – Horovitz és Mejstrik – Engelmann párok összekaptak a zsüri beosztása felett. Végül is a Mejstrik – Engelmann pár viszszalépett a küzdelemtől. Az eset annál is sajnálatosabb, mert a versenybíróságnak módjában lett volna igazságos ítélettel a két fél közti nézeteltérést elsimitani.