Mindenesetre érdekelni fogják olvasóinkat is az angol kormány rendeletei, melyek megrendszabályozzák az ellenséggel való kereskedelmet. Szárazon, minden megjegyzés nélkül adjuk le e rendelkezéseket, amelyek nekünk nem nagyon fájnak, mert mi már rég megalkottuk ellenségünkről véleményünket.
Az angol kormány közzéteszi az ellenséggel való kereskedelemre vonatkozó határozmányok összeállitását, amely egynéhány nem jelentéktelen pontjában eltér a legelőször kibocsátott határozmányoktól és nevezetesen az augusztus 5.-i kiáltványt, valamint az augusztus 12.-i kiáltvány 2. szakaszát kifejezetten megszünteti.
A most kibocsátott uj kiáltványában „ellenséges állam” fogalmával a Német birodalom, Ausztria-Magyarország, valamint ezeknek a gyarmatai és a tőlük függő területek jelöltetnek meg. „Ellenség" alatt mindazon személy vagy társaság értendő, kik valamely ellenséges államban letelepedtek és ott kereskedelmet üznek, még pedig tekintet nélkül állambeli hozzátartozandóságukra.
Ellenben az „ellenség" fogalmához nem soroztatnak az ellenséges államok azon hozzátartozói, kik nem laknak az ellenséges államban, sem pedig ott üzletet nem folytatnak. Testületek csak annyiban tekintetnek ellenségesnek, amennyiben valamely ellenséges államban be vannak jegyezve.
Az uj határozmányok a kivetkező tilalmakat sorolják fel:
1. Semminemü pénzfizetmény az ellenségnek vagy ennek hasznára.
2. Semminemü fizetés vagy kezesség (valamely tartozás biztositékául) az ellenség javára.
3. Az ellenség javára szolgáló cselekmények mellőzése, még pedig: váltó kiállitása vagy elfogadása, váltók kifizetése, váltók elfogadás végett való bemutatása és egyéb kereskedelem bankképes papirokkal.
4. A kereskedelem mellőzése oly bankképes papirokat illetőleg, melyek az ellenség tulajdonát képezik vagy azoknak elfogadása vagy kifizetése. Kihágás nem forog fenn, hogyha az az ellen cselekvőnek jóhiszemüsége kimutatható.
5. Az ellenséggel uj üzletek megkötése mindennemü értékpapir tekintetében, vagy pedig ilynemü folyó üzletek befejezése.
6. Az ellenséggel vagy ennek javára szolgáló uj tengeri-, élet-, tüz- vagy egyéb biztositások megkötésének tilalma, valamint valamely kötvény vagy biztositási szerződés (beleértve a viszontbiztositást) alapján, amely a háboru kitörése előtt köttetett meg, a kockázatot elfogadni.
7. Áruk és javaknak valamely ellenséges államban való közvetlen vagy közvetett bevitelének tilalma, szintugy a javak onnan való kivitelének tilalma, még kerülő utakon is, ugyszintén az ilyen árukkal való kereskedelem tilalma.
8. Ellenséges kikötőbe vagy más ellenséges helyekre britt hajókkal való befutásnak vagy a velük való egyébkénti összeköttetés létesitésének tilalma.
9. Az ellenséggel vagy ennek javára szolgáló kereskedelmi, pénzügyi vagy egyéb szerződések megkötésének tilalma.
10. Az ellenséggel való üzletek megkötésének mellőzése, melyek ellen a hatóság tilalmat bocsájtott ki, mely egy államtitkár rendeletére tétetett közzé, még akkor is, ha ily üzletek különben a törvény, a jelenlegi határozmányok vagy valamely más kiáltvány által meg van engedve.
