Irta: Wittmann Mór dr., budapesti ügyvéd

Moratórium alá eső pénztartozás iránt keresetet indítani nem lehet és a biróság hivatalból köteles visszautasítani az oly keresetlevelet, a melynek tartalmából nem tünik ki, hogy az ezzel érvényesíteni kivánt pénztartozás moratórium alá nem esik. (1. §.)

Felette nagy zavarba ejti a moratórium-rendelet a tőzsdebiróságot azáltal, hogy erről a biróságról megfeledkezett intézkedni.

A tőzsdebiróságnál ugyanis addig, mig a biróság meg nem alakul, biróság nem is létezik.
A biróság csak az első tárgyalási napon alakul meg, megalakul pedig a felek, illetve ha alperes meg nem jelenik, a felperes közbenjárásával és hozzájárulásával.

Már most az a kérdés: ki utasítsa és ki utasíthatja vissza az olyan keresetet, amelynek tartalmából nem tünik ki, hogy a pénztartozás moratórium alá nem esik?

A tőzsde eljárási szabályainak 4. §-a értelmében a tárgyalási határnapot a jogügyi titkár tüzi ki és bocsátja ki az idéző végzést, de a hivatkozott 4. § szerint a jogügyi titkár ügyköre és hatásköre csak az idéző végzés kibocsátására és a határnap kitűzésére terjed.Keresetet hivatalból visszautasítani és a kereset tartalmáról intézkedni a jogügyi titkár hatáskörébe nem tartozik és arra ki sem terjeszthető.

A moratórium-rendeletnek 1. §-a akként rendelkezik, hogy a biróság köteles a keresetet visszautasítani, a biróság pedig addig, mig a felek, illetve felperes a biróság alakításában közre nem müködött, nem létezik.

Helyén lett volna, ha a rendelet ezt a kérdést megoldotta volna, illetve, ha a tőzsdebiróságról külön intézkedett volna. Intézkedés nem lévén, azt hiszem, hogy a létező jogállapot szerint nem lehet más megoldás, minthogy a tőzsdebiróságnál a jogügyi titkár a beadott minden keresetre tárgyalást tüz, a megalakult biróság azonban, ha a tárgyalási határnapon azt látja, hogy a kereset oly pénztartozásra irányult, mely moratórium alá esik, a keresetet visszautasítja.