A moratórium szükitése

A kormány szeptember 10-én kibocsájtott ujabb moratórium-rendelete további kivételeket állapitott meg a háborus állapotra való tekintettel dekretált moratórium alul, vagyis a fizetésre és a teljesitésre haladékot élvező tartozások körét ismét megszükitette.

Az uj rendelet szabályozza a nem pénztartozást megállapitó kötelezettségek teljesitését a moratórium tartama alatt és nevezetesen az áruszállitásokra vonatkozó szerződések jogviszonyait rendezi a moratórium idejére. Habár a teljesitést bizonyos korlátok közé szoritja, mégis kétségtelen, hogy ez a rendelet ismét egy nagy lépést jelent a normális jogviszonyok helyreállitása felé. 

Az áruszállitási ügyletek szabályozásán kivül az ujabb moratórium-rendelet még egyéb pénztartozások megfizetésének kötelezettségét, tehát moratórium-mentességét mondja ki, még pedig a bérbe vagy haszonbérbe adott ingatlanra bekebelezett nem záloglevélben folyósitott jelzálogos tartozások kamatának és törlesztési részletének megfizetését irja elő, egyuttal pedig ujabb kivételeket állapit meg a pénzintézeteknek betéteikre nézve engedélyezett moratórium alól. 

A háboru kitörése óta a moratórium dolgában eddig négy rendelet látott napvilágot és minden későbbi rendelet szükitette a moratórium körét. Az első, mely az általános mozgósitás elrendelésével egyidejüleg hirdettetett, még általános moratóriumot állapitott meg, melyben alig egy-két csekély kivétel volt a halasztás alól.

Augusztus hó 12-én jelent meg a részletes moratórium-rendelet, amely már kivett a moratórium alól több rendbeli pénzkövetelést és főképpen a pénzintézeteknek a betétekre nyujtott haladékot számos rendelkezéssel keresztüllyukasztotta.

Augusztus végén azután egy harmadik rendelet a tőzsdeügyletekből a tőzsdetagok között felmerült differenciákra nézve szüntette meg a moratóriumot, amely rendelet lehetővé tette ugy az értéktőzsdei, mint a gabonatőzsdei leszámolást.

---

Végül pedig a legelöl megbeszélt rendelettel az áruszállitási ügyletek jogrendje tétetett számos vonatkozásban moratórium-mentessé és ujabb pénzintézeti követelések, valamint betétek vétettek ki a haladék jogkedvezménye alól. 

Látható tehát, hogy az alapgondolat, amelyből a kormány moratórium-politikája kiindul, az, hogy a hadügyi mozgósitás és a háborus állapot előrehaladásával kapcsolatosan a gazdasági élet alapjai lassan-lassan ismét visszaállithassanak. 

Ez a szempont és vezérlőelv igen helyes, mert végre is a gazdasági élet pillanatnyi megzavarása után arra kell törekednünk, hogy a forgalom térjen vissza rendes medrébe és a megzavart jogrend álljon helyre. A háboru alatt sem szünetelhet a gazdasági munka és élet, és a jogrendnek hozzá kell simulnia ahhoz a lassu, de állandó visszazökkenéshez, amelyet a közgazdasági tevékenység mutat. 

Mentől inkább térünk vissza a normális közgazdasági állapotokhoz, annál szükségesebb, hogy a jogviszonyok is konszolidálódjanak, a szerződéses kötelezettségek teljesittessenek és az ügyleti hüségbe vetett hit honoráltassék.

A moratóriumnak mind szükebb körre történt szoritása ezt a helyes közgazdasági elvet szolgálja, amennyiben az első pillanatokban megtagadott jogérvényesités eszközeit ismét hathatósabb mértékben rendelkezésére bocsátja a közgazdasági életnek.