Ha Gödöllőt „magyar Versailles” -nak nevezhetjük, egy másik, de teljesen elfelejtett királyi kastélyt és környékét megajándékozhatjuk talán a „magyar Marly” jelzővel. Ez a mácsai királyi kastély és park; mint az erdőben alvó szépség, régóta várja az ébresztő királyi csókot.
A hetvenes évek óta áll készen, fényesen, művésziesen berendezve a mácsai királyi kastély ; a máig nem volt szerepe. Már születésekor el volt átkozva. Lónyay akkori pénzügyminiszternek köszönheti létezését, a ki a királyi ház iránti lelkesedéstől áthatva, a gödöllői kastély megvásárlása után egy másik kastéllyal kívánta meglepni a királyt.
A pompás ajándék megépítéséről azonban csak akkor szólt, mikor már teljesen elkészült. A parlamenti ellenzék kifogásolta az utólagos bejelentést. Mikor a király értesült a mácsai királyi kastély építésének körülményeiről, kijelentette, hogy oda soha nem fog elmenni. Csak Erzsébet királyasszony látogatott el egyszer-kétszer Mácsára.
Azóta a királyi módra berendezett termek nem láttak senkit az uralkodóházból. E körülmény csak egy igen szerencsés halandónak kedvezett: egy szürke erdőmesternek, ki egyedül lakik a mácsai kastélyban. Mióta Erzsébet királyasszony elköltözött tőlünk, azóta Gödöllő is évről-évre elhagyatottabb lesz. Kerzl dr. a király orvosa véleménye szerint a gödöllői klíma utó-szezonképen jót tesz a felségnek s így rendszerint a késő őszön szokott idelátogatni a király.
Míg Toscanai Ferdinánd főherczeg élt, egy külön lakosztályt foglalt itt le magának állandóan. A gödöllői kastély néhány alkalmazottja és különösen a lakosság meleg rajongással beszél a múltról. A királyi család ekkor hónapokon át lakott itt, Mária Valéria főherczegnő és Rudolf trónörökös itt élte legszebb gyermekkorát.
A gödöllői királyi kastély berendezésében azóta nem változott semmi. Minden úgy maradt, mint azt annak idején - a hetvenes években - a királyi pár ízlése diktálta. A mintegy százötven szoba bútorzata a hetvenes évek tömör, gömbölyded bútor-stiljét mutatja, dús aranydíszítéssel, vörös plüshuzatban.
Grassalkovich herczeg idejéből egyetlen terem maradt; az ebédlőben, teljesen változatlanul, benne Mária Terézia királynő és családja arczképével. A kastély újabb berendezésekor tömérdek bútort, gyertyatartókat, kisebb-nagyobb ezüst- és bronztárgyakat, sőt festményeket stb. egyetlen nagy raktárba halmoztak össze, melyek értékét hozzávetőlegesen másfélmillióra teszik, valamennyi muzeális érdekesség.
A rengeteg sok szoba falai sokszor egyhanguaknak tűnnek fel a kevés festménytárgy hiányában. A falakat díszítő képek többnyire sablonos parforce-vadászati jeleneteket ábrázolnak. Néhány közepes bécsi piktor munkája közt a Mária Terézia családja csoportképén kívül, mint történelmi vagy művészeti érdekesség „Simonyi óbester Versaillesben” és a király és királynő egy sétalovaglásáról festett akvarell jöhet számításba. Az előbbi Munsch bécsi festő munkája, az utóbbiról hiányzik a művész neve.
A dohányzóban egy igen érdekes, művészies zöld fayence kályha érdemel különösebb figyelmet, hol hat relief a magyar történelemből vett jeleneteket ábrázol, Árpád fejedelemmé választásától, I. Ferencz József királlyá koronázásáig. A pompás kályha állítólag a Bánffy-család ajándéka.
Külön beható tanulmányozást érdemel az udvari kápolna ugyancsak Grassalkovich idejéből. Nemes barok-stil, a főoltár ízléses műremek, fekete és színes márvány, dús aranyozással. Az oltárkép egy XVIII századbeli olasz művész műve bizonyára. Itt minden érintetlenül maradt meg a maga szépségében.
E templom benseje külön művészi látványosságszámba mehet; csodálatos, mily kevés a látogatója. Az egyik szögletben látható az a jeruzsálemi oltár, melyet ő felsége jeruzsálemi útjáról hozott. Egy gyöngyházból kirakott templom tetején kettős kereszttel: a pikantériája e műtárgynak az, hogy ennek daczára héber felirat díszeleg rajta.
A kastély belsejéről és a templomról készített festmények Zádor István festőművészünk jeles talentumáról adnak tanuságot, ki állandóan, sok szeretettel dolgozik a gödöllői park festői részleteinek visszaadásán.
Lendvay Károly.
