Szép a végtelennek látszó puszta, gyönyörű az égbe nyuló hólepte hegycsucs, de fenségesebb látványt, mint a mit a tenger nyujt el sem lehet képzelni. Ha csöndes az idő, alig-alig tetszik a tengeren a hullámzás; az ég-felhői kacérkodva nézegethetik magukat a víz tükrében.
Ilyenkor valami mélységes, áhítatos nyugalmat önt a lelkünkbe a tenger szemlélése. Jön ám a szél, előbb meg-meg borzolva a tenger színét, azután erősödve, szilajodva, viharra növekedve - ekkor kell megnézni a tengert! Ekkor mutatja meg igazán a maga fenségesen borzalmas szépségét. A hullámok olyanná teszik a tenger felületét mintha hatalmas hegyek és völgyek képződtek volna rajta. A tenger hullámzásának tanulmányozói megállapították azt az érdekes jelenséget, hogy roppant mélységig hat le a vízszintesen mozgó hullám; olyan nagy az ereje.
A kísérletek szerint, a magasságainak háromszázötvenszeresére hat lefelé s például a három méternyi magas hullámoknál a tenger vize még egy kilométernyi mélységben is mozgásban van. Elképzelhetjük, hogy a hullámoknak ez a nagy ereje milyen hatalmas mozgásba hozhatja a tengert és milyen veszedelmes táncot kell járniok rajt a hajóknak. Ilyenkor még az edzett hajósoknak is félniök kell a tengeri betegségtől. Az óceánon legnagyobbak a hullámok, ámbár nem olyan nagyok, mint általánosságban szokták mondani, amikor toronymagasságnyi hullámokról beszélnek. A mérések szerint a tiz méternyinél magasabb hullámok már csak a ritkaságok közé tartoznak.
A szárazföldet körülvevő tengereken nincsenek négy-öt méternyinél magasabb hullámok, persze, épen elegendő e nagyságuk arra, hogy a hajók veszedelembe kerüljenek miattuk nagy vihar idején. Már régen kísérleteznek a hajózási szakemberek olyan eszközökkel, amelyek megkímélhetnék a hajót attól, hogy túlságosan félre, előre, hátra dőljön a hullámok csapkodása közben. Azt akarják elérni ezekkel a kísértetekkel, hogy a hajó még nagyobb hullámzáskor is lehetőleg mindég megtarthassa az egyensulyát.
E képünkön egy nagy gőzöst látunk, mellyel épen ilyen kísérletet végeznek. A hajón nagy víztartályok vannak, tele tengervízzel, melynek rengeteg sulyát használják fel a hajónak egyensulyában való tartására. A tartályok ugyanis ugy vannak megszerkesztve, hogy önmaguktól mindég a hullámjárással ellenkező irányba lendülnek és ilyen módon ismét egyensulyba hozzák a hajót. Képünkön az egyensulyozó készülékkel felszerelt nagy hajón kívül egy másikat is látunk, melyet félredőltöttek a hullámok. A velevaló összehasonlítás révén azonnal észrevehetjük, hogy mennyivel egyenletesebben halad a nagy gőzös.
A személyszállító hajóknál nagyon előmozdíthatja az utasok kényelmét az egyensulyozó készülék, mert megmenti őket a kellemetlen tengeribetegségtől. Hiszen ezt a betegséget is csak a hajó ide-odavaló ingása okozza. A hajót a rája oldalt csapó hullámok ugy megrázzák, hogy emiatt nem egyszer még a tengeri utazáshoz hozzászokott hajósok is megkapják a tengeribetegséget. A nagy hullámok, amelyek a hajóknak annyi bajt okoznak, félelmetes erővel söprik végig a fedélzetet s a hajó alig tud kibontakozni belőle. A hullámok hossza ugyanis jóval nagyobb a magasságánál.
A két-öt méter magassága óceáni hullám hossza pedig meghaladja négyszáz méternyi hosszuságot is. A hullámok sebessége is igen nagy; tiz-tizenkét méternyi másodpercenként, ami jóval nagyobb a rendes hajósebességnél. Ez nem baj, ha a hullám iránya megegyezik a hajó menetirányával, mert ilyenkor kevesebb, gőz kell a hajó sebességéhez. De baj ha ez a sebesség szembe kerül a hajó irányával, mert ilyenkor lassítja a hajó menetét.
