A tengeren való versengésben a két pártot találhatunk. Egyfelől áll Anglia egyedül, a másik oldalon állnak az összes európai hatalmak. Angliának ugyanis nincsen szárazföldi hadereje csak a tengeren van összpontositva minden harci berendezése. Igy történik tehát az a versengés, hogy Anglia mindég azt a célt tartja szem előtt, hogy hadi flottája egymagában mindig kettővel több hajót mutasson föl, mint a mennyi az európai tengeri hatalmak összességének van. Ez a versengés vezet a hajóépitések hihetetlen föllendülésére.
Angliában több hajó gyár van, mint egész Európában, s az angol hadihajógyárak teljesitő képessége olyan nagy, hogy az egész világra van exportja. Az európai államok közül Németország igyekszik lépést tartani az angol hajóiparral s hogy mily sikerrel, arról a jelen képünk is tanuságot tehet. Az egyik csak nem rég jelentékeny gröpelingeni „Weser-müvek” gyár a képen látható hajót Oroszországnak szállitja, de készit hajókat Kinának, Japánnak, Argentinának, Braziliának is.
A hadihajók épitése az óriási méretek miatt a kisebb személyszállitó hajók épitésére készült dokkokban nem lehetséges. A parton tehát teljesen külön épitmény segélyével készitik az óriási vizi járómüvet. Mintha csak egy nagy épületet emelnének, állványozással veszik körül a hajótest területét. Lenn a földön hatalmas beton test tartja a rá helyezendő óriási sulyt. Lassanként, méterről, méterre emelkedik ki a hajó vasbordázata egészen a tetőig. Az állványokon nagy méretü futódaruk vannak elhelyezve, amelyek a sulyos vasbordákat a magasba emelik. Mikor a bordák készen vannak, mint jelen esetben is, az emelődaruk a burkoló páncél takarókat emelik föl. A bordákat bevonják a páncél lapokkal, s ezzel a hajó ür készen van.
Most azután a belső berendezés és felszerelés készül, amelyhez belül épitenek állványokat. A hajó ilyenkor már erős lekötéssel hozzá van erősitve az állványokhoz, nehogy saját sulyánál fogva elkészületlenül fusson bele a vizbe. A betontest ugyanis lejtősen van épitve. Erre a betontestre gördülő acélhengerek vannak elhelyezve, amelyek fékszerkezettel rögzitve vannak. A föléjük épülő hajóóriás tehát mozdulatlanságban van mindaddig, míg a fékszerkezetek mozgásba nem jönnek, s szabadra nem állitják a hengereket.
Mikor azután a hajó elkészült, lehordják azokat az állványokat, amelyek a hajótestet a parti nagy állványozáshoz hozzákötik, elöl a hajóorránál szabaddá teszik a lefutás utját, s csak egyetlen egy helyen van már a hajó a siklópályához erősitve, a parti végénél. A szokásos vizrebocsájtási ceremonia után, vagy egy villamosgomb megnyomása segélyével, vagy pedig kötelek elvágása által fölszabadult gerendázatok eltolása után, a nagy mű betonlapon elhelyezett sinek és gördülő hengerek segélyével lefut a vizre.
Maga a hajótest két oldalt szintén gerendázatok között fut, nehogy feldüljön a szárazon. A három-négy éven át épülő hajóóriások vizrebocsájtása mindig nagy ünnepségek között történik. A mi hajógyáraink szintén be vannak rendezve ily nagy hajók épitésre. Fiuméban és Triesztben vannak ilyen nagy hajógyáraink.