A pénzzel dolgozó intézetek szomoru története ismét szaporodott. A soproni épitő- és földhitelbank gyalázatosan megbukott. Egy ember vitte dolgait, a kinek gazdálkodása aztán ezreket sujtott. Október közepén a soproni banknak nagyobb fizetéseket kellett volna teljesiteni, de pénze semmi sem volt. Schladerer Alfréd igazgatót hiába keresték. Felesége vallomása szerint okt. 17-ikén eltávozott, s nem lehetett megtalálni.
Október 18-án aztán kitört a válság. Schladerer felesége egy levélben azt jelentett, hogy férje valószínűleg öngyilkos lett. Erre többen azonnal csődöt kértek az intézet ellen. Schladerer igazgató több mint tiz év óta hamisitotta a pénzintézet számadásait, tiz százalékos osztalékot juttatott, holott tizenöt év óta a bank deficzittel küzdött. Schladerer öngyilkos lett, miután sikkasztásaival tönkretette a bankot és a betevőknek is roppant károkat okozott. Négy millió koronáról van szó. A bank bukásához hozzájárult Lench Gyula halála, a ki rendkivűl nagy hitelt vett igénybe. Ez a nagykereskedő czég sok más czéggel állt összeköttetésben.
A soproni épitő- és fölhitelbank kiváló szerepet játszott ugy Sopron, mint az egész környék közgazdasági életében. Schladerer 20 évig állt az intézet élén. A hetvenes években került Hessen-Kasselból Magyarországba, hol mindjárt Sopronban telepedett meg. A bank elnökét, Russ J. B.-t, ki egész vagyonával érdekelve van az intézetnél, a szomoru hir hatása alatt szivszélhüdés érte.Az óriási összegek hovaforditásáról nem tudnak bizonyosat.
Némelyek szerint a nagy összeg tözsdeveszteségek fedezésére kellett. Különben Schladerer igen nagy lábon élt.A soproni városi árvapénztár 70,000 koronáig, a megyei árvapénztár 28,870 koronáig van érdekelve. Széchenyi Kálmán és Manó gróf 30,000 korona letétei is hiányoznak, ugyszíntén Hohenlohe herczegnek földhitelintézeti záloglevelei és Révay báró letéte. Mindebből alig fog megtérülni valami. Sopron városában és a közel vidéken sok bukás várható.
Október 19-én jelentették Sopronból: A bank könyveit a szakértők átnézték és nyilatkozataik szerint a banknál 1882. év óta folyik a hamisitás. A mérlegben a betétek és pénztári jelyek 1,800.000 koronával kisebb összeggel szerepelnek, mint a mennyit valóban kitesznek. A letéteket részben eladták, részben elzálogosították. A hiány négy millió korona körül mutatkozik.
A bank igazgatója 1882 óta nagyban űzte a börzejátékot. Prohászka Artur főkönyvelőt és Vrbovszky Gyula pénztárost az ügyészség fogházába szállították. Elő Ferencz vizsgálóbiró, a bank tömeggondnoka, a vármegyei árvaszék és egy csomó hitelező kérelmére bünügyi vizsgálatot és vagyoni zárlatot rendelt el valamennyi igazgatósági tag, felügyelő és a bank három hivatalnoka ellen.
Köztük van Gebhardt József polgármester, Kretschy Sándor városi tanácsos, Zettl Gusztáv, Friedrich Ágost gyárosok és Mechle József, a város legtekintélyesebb polgárai. Schladerer igazgató öngyilkossága október 20-ikán vált bizonyossá, mikor délután megtalálták holttestét a nyaralója mellett levő erdőben. Agyonlőtte magát.
Felesége azt mondta, hogy mikor férje elbucsuzott tőle, ő adta kezébe a revolvert, hogy lőjje agyon magát, s meg volt győződve, hogy férje nem is tesz másképen. Schladerer sikkasztásának áldozata Gebhardt polgármester is, a ki az épitőbank igazgatósági tagja volt. A bank bukása az ő bukását is jelenti és valószinűleg a napokban lemond a polgármesteri állásáról. Hogy a teljes koldusbottól megmeneküljön, vagyonából egyik rokonára sürgősen átiratott tizenhatezer koronát.
Sulyosan érinti a sikkasztás Nelki dr. ügyvédet is, a ki 46,000 koronát veszitett el, és Berdl keztyűgyárost, a kinek 60,000 koronája veszett oda. Okt. 21-ikéről jelentik: Az izgalom fokozódik, mert a vizsgálat hallatlan gondatlanságot és gonoszságot deritett ki. Senki sem volt, a ki az idegeből ideszakadt, ismeretlen multu Schladerert ellenőrizte volna.
A pénztárak teljesen üresek, a letétek eltűntek, Schladerer azokat részint eladta, részint elzálogositotta. Ennyire s ilyen módon még senki sem élt visssza a bizalommal. Az igazgatók valamennyien vakon biztak Schladererben. Egyik igazgató még tiz nappal ezelőtt is 150,000 koronát vett fel ingatlanára s ezt az összeget a banknak bocsátotta rendelkezésére. Ez az összeg is eltünt. Egy fillér sincs meg belőle.
A bank bukásának tuladjonképeni oka 1889-ig nyulik vissza. Akkor ugyanis Schladerer igazgató óriási tőzsdespekuláczióba bocsátkozott s több százezer forintot veszitett. Ezt a veszteséget hamis mérlegekkel leplezte, a nélkül, hogy az igazgatóság csak gyanitotta volna is. A valót a Lenck-czég főnökének néhány nappal ezelőtt bekövetkezett halála után nem lehetett többé elháritani. Schladerer igazgató tényleg Lenck halála után tűnt el.
A letétekből eddigi megállapitás szerint 400,000 korona hiányzik. Pénztári jegyekből Schladerer egy millióval többet bocsátott ki, mint a mennyi el van könyvelve. A Lenck-czég két millió koronát meghaladó összeggel tartozik. A hitelezők követeléseiknek két százalékát sem fogják megkapni. A Schladerer lakásán megejtett házkutatás nem sok eredménynyel járt. Azt mondják, hogy sem ékszert, sem más értéktárgyat nem találtak, mert az értéktárgyakat állitólag már hetekkel ezelőtt elszállitották onnan hat ládában. Lázas nyomozás folyik az iránt, hogy hova került a Schladerer által legutób összeharácsolt mintegy 400,000 korona. Bauer Fanny letétjéből 168,000 korona értékű kötvény hiányzik.
A Müller-Paulin-féle egymillió koronás alapítványból 600,000 korona értékű 100 darab nagyczenki czukorgyári részvény hiányzik. Zettl Gusztáv gyárosnál készpénzben és értékpapirban 300,000 koronát foglaltak le. A vizsgálóbiró Wechowszki és Prohaszka letartóztatott bankhivatalnokokat ma hallgatta ki. A hamisitásokat töredelmesen bevallották és kijelentették, hogy a mérlegvizsgálatnál csak a főkönyvi összegzéseket hasonlították össze a mérleg tételeivel. A felügyelők ennyivel megelégedtek, alaposabb vizsgálatba soha sem bocsátkoztak.