Az 1914-1915. évi költségvetés és a földgáz ügye a Ház előtt

A jövő évi költségvetésre vonatkozólag az alábbiakat adjuk a pénzügyminiszter előterjesztéséből:
Teleszky János pénzügyminiszter az 1914-15. évi állami költségvetés beterjesztése alkalmából összefoglalva ismerteti az állami bevételek és kiadások előirányzatát.

A jövő évi kiadás a költségvetés szerint 2.264.096,830 korona lesz, a bevétel 2.264,157,883 korona; úgy a bevételek mint a kiadások 191 millióval növekednek, a fölösleges 61.053 korona, mintegy hatezer koronával több, mint a mult évben. A költségvetésben a beruházás némileg apad, mert a honvédtüzérség gyorsabb fejlesztése következtében az erre vonatkozó kiadás a rendes kiadás között van elszámolva. Ezenkívül az egyes tárczák keretében az építkezéseket korlátozzák, nagy állami üzemeknél azonban a beruházás nem csökkent, sőt néhol emelkedett.

Az országgyűlés kiadása növekszik a képviselőházi őrség kiadása miatt. A közös költségvetésben a rendes kiadás húsz, a rendkívüli kiadás pedig harmincznégy millió koronával emelkedett. Mivel azonban e szükségletből 33 milliót kölcsön útján fedeznek, a nettó kiadás többlet csak huszonegy millió korona. 

Bőven és részletesen nyilatkozott a miniszter az erdélyi földgáz kérdéséről.
Az amerikai tapasztalatok azt mutatják, hogy leggazdaságosabban háztartási, fűtési és világítási czélokra használható föl a földgáz. Mivel nálunk, sajnos, a földgáz előfordulási helyének közelében nincsenek városok, az volna a föladat, hogy a gázat Budapestre hozzuk, mert csak itt lehet nagy fogyasztásra számítani.

Mivel teljesen új terrénumon állunk e tekintetben, – noha a magyar geológusok munkája a lehető legtökéletesebb és a külföldi szakemberek legnagyobb elismerését kivívta – mégis, mivel egy óriási tervről van szó, meg kellett kérdezni külföldi szakértőket is, a kik e kérdésnek nemcsak elméleti, de gyakorlati oldalát is ismerik. Tehát amerikai szakembereket is meg kellett hallgatni. (Helyeslés.)

---

A Budapestre való vezetést másként nem tudja elképzelni, mint magántőke közreműködésével, mert a több száz millióba kerülő vállalatra az államnak nincs pénze. Jelentkezett agy angol csoport, a mely a magyarországi tekintélyes pénzintézetekkel egyesült: ezzel a csoporttal tárgyal tehát, a mely csoport hajlandó lett volna saját költségére tanulmányokat végezni, ha ígéretet kapott volna arra, hogy a tanulmányok sikere esetén csak ő kapja meg a vezeték építésére a jogot. Ehhez azonban a szóló nem járult hozzá, mert így lekötötte volna az üzletet a társaságnak.

Nagyon érdekesnek tartja az amerikai szakértőknek azt a tanácsát, hogy egyelőre a közelebb fekvő városokba vezessük be a gázat és ott szerezzünk tapasztalatokat arról, hogy a közönség mily mértékben hajlandó a földgázat fölhasználni. Így az az üzlet, a mely most esetleg koczkázatosnak látszik, pár év múlva igen jó üzlet lehet.

Nem állanak azok a hiresztelések, hogy a szindikátussal azért nem volt létesíthető az üzlet, mert a szindikátus tagjai egymás közt nem értettek egyet. A szindikátus hajlandó kisebb vezetékeket létesíteni, hogy tapasztalatokat szerezzen a maga részére.

A miniszternek az a véleménye, hogy ha több száz millióra rugó vállalatról van szó, akkor örvendetes a külföldi tőke behívása, de ha kisebb befektetésről van szó, akkor nem szükséges, hogy a külföldi tőkéhez folyamodjunk. A szindikátus közreműködését tehát igénybevenni ez idő szerint nem akarja, hanem Kolozsvár, Marosvásárhely és Medgyes városoknak fogja fölajánlani, hogy a vezetéket ők maguk csináltassák meg. 

A városokkal folytatott tárgyalásokban nem fiskális szempontot fog követni, de feltétlenül ragaszkodik ahhoz, hogy lehetővé tétessék a városi vezetéknek az állam által való bármikori megváltása. Az amerikai szakértők véleménye szerint ugyanis kétségtelen, hogy a földgáz-források gazdaságos és eredményes kihasználása szükségessé teszi, hogy a kihasználás lehetőleg egy kézben egyesíttessék.