I.
Négy balkáni banditák összeültek s nagy rablóhadjárat tervét főzték ki. A bolgár, a szerb, a görög és a montenegrói haramiák patrónusa az orosz vala. Ő bujtogatta őket a szerencsétlen, ezer sebből vérző török ellen. És ő igérte azt is, hogy bőséges zsákmányolásuk esetén mindenért felelő orgazdájuk lészen a biztn haragra gyuló öreg, tisztes Európával szemben. És a banditák neki indultak sötét utjuknak s négy felől egyszerre támadtak rá a gyengébb és gyanutlan törökre. Pőrére vetkőztették, halálra kinozták és mindenéből kifosztották, amint az jól neveletlen brigantikhoz illik.
(Három perc szünet a második felvonulás előkészítésére.)

2.
(Egy félév multán.) A négy balkáni banditák ismét összeültenek, hogy a gazdag martalékon osztozkodjanak s kockát vetének rá, mint a római zsoldosok Krisztus palástján. De hiányozván belőlük a legelemibb betyárbecsület, a balkáni mordályégetők sehogysem tudtak megegyezésre jutni. Tehát védőszentjükhoz, az orgazdához fordultak, csinálna rendet. Az atyuska azonban ugy vélvén, hogy a kis pánszláv csemetéi nagyon is megerősödtek, ős-muszka perfidiával egymásra uszította az előbbi szövetségeseket. És miután a legnagyobb darab földet a bolgár csórta el, tehát a másik három utonálló most a bolgárnak esett egyesült erővel. Alaposan el is páholták, már-már mindenéből kiforgatták, amikor ugyancsak az atyuska intésére….
(Egy perc szünet a harmadik felvonás stb.)

3.
….akcióba lépett az eddig lesben állott ötödik bandita, a román. Már most négyen mentek egy ellen. A tüszős oláh előre a markába nevetett. Neki egy csöpp vérébe sem került a kaland s mégis osztozkodásra fogja kényszeríteni a többieket. De előbb nobilisan megizente Szófiában, hogy ő dehogy is akarja megbolygatni a hagyományos jó viszonyt Bulgáriával, össze-vissza csak a combját fogja kihasítani az élő husból. Közben a török is magához tért, alkalmasint szintén orosz inekciók hatása alatt, s ő is felvonultatja csapatait az összetört bolgárok ellen. Vagyis most már öten támadtak egyre. Vagyis most már öten támadtak egyre. Megujul a régi adoma. Az erdőben egy fához kötött ember segítségért kiabál.
Két vadorzó megy éppen arra.
- Mit kiabálsz, szegény ember? – kérdezték a szerencsétlentől, akiről a ruha le volt tépve és arccal befelé volt a fához kötözve.
- Három gazember kifosztott, aztán idekötözött és megbecstelenített – felelte amaz nyögve.
- Nagyon erősen vagy odakötözve? – kérdi a két vadorzó.
- Nagyon erősen! – hangzik a bus válasz, amire a két vadorzó is nyugodtan megbecsteleníti a jajgató áldozatot.
Igy tesznek most Románia és Törökország a rettentően lenyügözött Bulgáriával.

4.
És mit tesz Európa? Szidja az oroszt, a balkáni banditák felbujtóját, uszítóját és orgazdáját, de nem tesz ellene semmit. Legföljebb, ha ismét reuniót hiv össze Londonba. Amely renuió behatóan és körülményesen tanácskozik, elnapolja magát, ujra tanácskozik, ujra elnapolja magát és igy tovább. Közben pedig százezer hulla boritja a balkáni harctereket. Az általános gazdasági válság és az őrületes fegyverkezés megfojtja a nem is hadakozó nagyhatalmakat. A tűz a határainkon mind magasabbra lobog s éppenséggel nem bizonyos, hogy az orosz bünszerző nem kergeti-e bele véres közbelépésre a mi monarchiánkat is. Lehet, hogy ezt is végig kell szenvednünk a balkáni banditák s legfőbb protektoruk jóvoltából.
(A film hirtelen elszakad. Az orosz operateur már ragasztgatja s ki tudja, vajjon a további folytatáson nem jelennek-e már meg a elesettjeink is?...)