Az új Tabán

A régi Ráczváros, Budapestnek ez a maga eredetiségében legtovább fennmaradt egyik legfestőibb ősi területe, úgy látszik valóban végső napjait éli. A Tabán egész területét tudvalevően a főváros - modern művészeti és városrendező szempontból - leromboltatja és bérház-, valamint villanegyeddé fogja átépíteni a legközelebbi öt év folyamán.

A főváros, főleg a pesti oldal csaknem példa nélkül álló rohamos fejlődésében, csodálatos módon benn a város szívében a fejlődéstől csaknem érintetlenül maradt fenn e vidék eredeti állapotában, zeg-zugos utczáival, apró festői csoportosítású, düledező házaival.

Körülötte pedig minden megváltozott, közvetlen környezetét is a fejlődés ugyancsak átalakította. Elkészült a királyi palotának a Tabánra néző szárnya büszke arányaival; felépült az Erzsébet-híd, hogy impozáns íveivel ezt a városrészt egész közel hozza a főváros szívéhez, a Belvároshoz.

A híddal kapcsolatban kiépült a Döbrentei-tér, a Duna-part fényes palota sorával. Sőt e városrész egyetlen forgalmi útján az Attilla-körúton is épült fel néhány nagyobb ház. Maga a Tabán ennek daczára lényegében megmaradt eredeti állapotában, pedig már régebbi időben volt e városrészre nézve megállapított szabályozási terv.

Csakhogy e vidék sajátos alakulatánál fogva emez tervbe vett kis mérvű korrekcziónak a befogadására sem volt alkalmas. Azok a girbe-görbe, gyakran pár lépés széles zsákutczába vezető sikátorok köré csoportosított telkek, a legtöbbször szűk kis udvarok köré csoportosított házak sehogy sem illeszthetők be a szabályozási tervbe.

Ebből a vidékből egy csak közegészségügyi és tűzrendészeti követelményeknek is megfelelő városrész ki nem alakítható. Ezt ismerte fel Bárczy István mindjárt polgármestersége legelején, mikor a Tabán régi szabályozási tervében a meglévő utcza hálózat korrekcziójával iparkodtak alkalmazkodni a régi telekalakulatokhoz.

Bárczy már a megoldás pénzügyi részére való tekintettel arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szabályozás keretébe az egész elhanyagolt terület bevonassék s a régi tulajdonjogi határok megszüntetése érdekében a főváros az egész területet megszerzi és egységes szabályozó terv szerint újra értékesíti.

---

Intencziója szerint az egész Tabán területét felölelő több ilyen terv készült el. Mindegyike a régi telekalakulatok figyelmen kívül hagyásával, modern új városrész létesítésére irányulták. Hosszas hivatalos tárgyalás után dr. Harrer Ferencz tanácsnoknak sikerült a kérdést annyira előre vinni, hogy az összes hivatalos tényezők a Tabán rendesésére elfogadták a Warga László műszaki tanácsos által készített tervet.

E szerint a mintegy 80,000 négyszögöl nagyságú s a főváros által megszerzendő területnek összes épületei lebontatnak, csupán a Rácz-templom, az Attila-körút és Görög-utcza sarkán álló négyemeletes bérház, a Rácz-fürdő, a Fehérsas-téri és Czakó-utczai iskola illesztetnek be az új városrész tervébe.

Most ennek az elfogadott tervnek gipszmodellű topográfiai képe került bemutatásra. Warga László vezetésével, Boné Rudolf és Faragó Árpád a városépítési ügyosztály tagjai készítették abból a czélból, hogy rajta az egyes telkek értékesíthetőségét és a beépítés módjának általános esztétikai hatását ellenőrizni lehessen.

E modell úgy van szerkesztve, hogy ahhoz a Tabánon át nyitandó 30 méter széles körút szakasznak az Erzsébet-hídfőre irányuló betorkolására készített alternatív megoldás is beilleszthető. Ezáltal t.i.a Döbrentei-tér értékesebb épületei a szabályzástól megkíméltetnek, úgyszintén az Ördög-árok áthelyezése is fölöslegessé válnék.

E megoldással a szabályozás keretébe még az Attila-körűt és Döbrentei-téri telektömb is bevonatik. Az eddigi elvek szerint a Tabán alsóbb nívóiban magas és zártsorú épületekre adnának engedelmet a telkek leendő tulajdonosainak, feljebb viszont villarendszerű alacsonyabb szétszórt építkezést engednének meg. A régi rácz-város helyén tehát új perspektíva nyílik, mely az idők folyamán az újjáépített Tabán képet tárja elénk. H. H. I.