|
Az Arany Bika végnapjai - Elpusztult magyar falfestmények
Debreczenben végnapjaikat élik a Piacz-utczai öreg czivisházak. Most - a szeszélyes április havában - az „Arany Bika” fogadó vaskos falait is kikezdte a kőtörő csákány. Bontják, bontogatják, lebontják az országszerte népszerű és leghíresebb magyar „vendégfogadót”.
Ez a vén fogadó különleges terpedt építkezésével és pogányos hangzású nevével együtt egy letünő világnak, a hajdani dúsgazdag- és karakán-magyar „czivis-világnak” volt egyik jelképe, sőt több annál. A régi czivis-város, a régi debreczeni polgár-világ „parádés-életének” pogányos temploma, áldozati oltára volt az „Arany Bika” fogadó.
Az udvarrészi, vas- és faragott kőoszlopokkal alátámogatott emeletén rejtőzött a gyakori nótaszóval, édes muzsikával élénkített áldozattételek színhelye: a hatalmas díszterem meleg páholyfülkéivel. Az itt lezajlott bálok, népgyűlések, hangversenyek, előadások, nagy-áldomások (mint a püspököket, főispánokat beiktató lakomák s egyéb felköszöntőktől hangos, kövér debreczeni „díszebédek”) - emlékei történeties emlékek. Ezeknek feljegyzése nélkül hiányos és érthetetlen lenne a későbbjövő korra az elmúlt czivis világ... Azonban az „Arany Bika” lebontásával egy pótolhatatlan veszteség is éri Debreczent. Kibővített telken, fürdőt és színházat is egy fedél alá hozva, több milliós költséggel hiába építenek óriási méretű „modern” Arany Bikát, a régivel együtt elpusztulnak a „díszterem” szép freskói.
Ezeket a művészi falfestményeket, melyek az egész országra páratlan és eredeti ékességel voltak a vén mulatóhelynek, egy kiváló tehetségű fiatal művész Mirkowzky Géza alkotta. Mirkovszky, ki koraifjan elhunyt, 1893-ban potom áron, 5000 forintért festette meg ezeket a gyönyörű szinporapájú, megkapóan életteljes falfestményeket.
A debreczeni városi és pusztaélet jeleneteiből ihletett erővel ragadott ki telivér magyar képeket, színeket, melyek különös érdekességgel hatottak és elevenedtek meg a hideg falakról. Az „Arany Bika” dísztermének négy sarkában a négy legnagyobb falkép a négy évszakot ábrázolta. Ehhez a négy nagyobb falfestményhez a freskóknak még egész pompázó sorozatát remekelte Mirkovszky. A 12 oszlopfejnél alakú, bemélyedt kereteken belől az esztendő 12 hónapjáról festett allegorikus festményeket.
A szegeletekbe, szintén felületeken, az évszakok jellemző madarait pingálta meg. A mennyezetre, mely bemélyesztett, keretes öt szakaszra oszlott, lugasokat, a magyar tánczot (híres Magyari czigányék bandájával), a vidámságot varázsolta fel.
A hatalmasan tagolt teremfalaknak különböző alakú és terjedelmű 28 másik felületére pedig madarakat, virágokat festegetett derűsen, melegen, gazdagon, teljes virulásában ragyogó művészképességeinek ...
Midőn e sorokat írom, épen április 15-ik napján, a kőtörő csákány kikezdte az „Arany Bika” dísztermének ékes falát. Porba omlanak a századokra erősen megépült falak és a tragikus sorsú Mirkovszky szerény emlékezetéről együtt megsemmisülnek a magyar freskóművészetnek ezen számon sem tartott, könnyen vett bájos remekei is ...
Csupán a szép kovácsolt, aranyozott Bikaczégér - a tenyészet pogánykori jelképe - maradt fent még elmúlt időkről nemes Debreczen város múzeumában. |