1889-ben alakult az „MTK” a Nemzeti Torna Egyesületből kivált néhány lelkes tornász kezdeményezésére. 25 éve áll és működik tehát már ezen szerény keretekben indult a ma már hatalmas testedzősport egyesületünk. Az „MTK” vezetősége a negyedszázados évfordulót több nagyobb szabásu sportünnepséget kivánja emlékezetessé tenni.
Az első ily ünnepséget – egy disztornát – február 23-án rendezte a „Nemzeti Torna Egylet” tornacsarnokában. Az összes napilapok a legnagyobb elismerés hangján emlékeznek meg az MTK nagyarányu müködéséről és rendkivül sikerültnek mondták a disztornát. Az MTK sportegylet működéséről, ténykedéséről igyekeztünk mi is – mint már sokszor – a legnagyobb elismeréssel beszámolnunk.
Nem célunk szándékosan, hogy keserü pirulát töltsünk az örömpohárba, s midőn őszintén mondjuk el véleményünket azt az ügy érdekében és az MTK érdekében tesszük. A Sport Világ az egyedüli magyar nyilvános sajtóorgánum, mely a tornászattal szakszerüen érdeme szerint foglalkozik.
Nekünk sem szabad akár érzékenységből, a kár más szempontokból dicsérni azt, a mit nem tartunk jónak, nekünk meg kell mondanunk az igazat akkor is, ha az érdekelteknek kellemetlen. Igy kivánja ezt a tornászat, azon ügy érdeke,a melynek előbbrevitele érdekében már sok és óta mi is rendületlenül küzdünk.
A tornászoknak még ma is oly sok ellensége van, a közönség még most sem tudott a tornászat iránt annyira felmelegedni, amennyire azt ezen rendkivülien fontos testnevelési módszer megkivánja. Ez okból minden egyes alkalommal szükséges – amidőn a nyilvánosság előtt tornászunk – hogy azt nem csak hasznos, hanem szép, tetszetős formában is mutassuk be. Az MTK ezt az elvet a jubiláris tornaünnepélyén nem tartotta be teljesen.
Az NTE hatalmas csarnoka teljesen megtelt érdeklődő közönséggel., kik mindenesetre a legnagyobb várakozással néztek az ünnepség lefolyása elé. Hisz jubiláris nagy disztornára jöttek s mindenesetre hallottak és olvastak arról, ily szép, mily gyönyörü volt a budai BTE, az NTE, az BTC, az FTC disztornája – mily nagy gonddal végeztek ott mindent – mennyi sulyt helyeztek minden külsöségre is. Az MTK disztornáján nem minden volt ilyen. Még a tornászok egyenruhája sem volt egyforma.
A férfiak szabadgyakorlatai a lehető legrosszabbul mentek. A kivitel rossz és hiányos fedezés, figyelem nélkül keresztül vitt. Szép egyöntetüséggel bemutatott szabadgyakorlatok minden disztornának a fénypontját képezik. Az MTK ezt eltévesztette szeme elől. Nem tul nehéz gyakorlatokat választott ki a művezető, de azok betanitására nem forditott elég gondot. Lehet, sőt ismerve Vágót, valószinü, hogy a tornászok szorgalom hiánya volt ennek oka. Ez különben mellékes. Tény, hogy a közönség – bár tapsolt udvariasságból – nem lehetett nagyon elragadtatva. Még megemlitjük, hogy a szabadgyakorlatok nem voltak sem német sem svéd rendszerüek.
Valami egész más kombináció nyilatkozott meg, melyből azonban hiányzott a német rendszer jellemvonása, de hiányzott a világjáró utra indult, a test arányos felépitésére annyira hagyatkozó svéd testtartás is. Egészen rossz volt a nők tornázása is. Igaz, hogy még fiatal életü az MTK-ban a hölgyek tornája – de azért ugy, ahogy végezték – tömegtornázást bemutatni nem lett volna szabad. Nem lett volna szabad engedni, hogy a hölgyeknek – de speciálisan nálunk – csupán svéd gyakorlatok valók.
Nem szivesen mondtuk ezeket el, de meg vagyunk arról győződve, hogy az MTK, mely már oly sok szép és tökéletesen betanult szabadgyakorlatokkal is gyönyörködtetette közönségét, okulni fog ezen a jövőben, s ezekre a fontos dolgokra nagyobb sulyt, nagyobb figyelmet fog forditani. A disztorna többi része szép volt és gyorsan pergett le. Láttuk, hogy az MTK sok jó tornásszal rendelkezik s komolyan aspiráns a magyar csapat tornász bajnokságnak is. A disztorna végén a MOTESz nevéban Honyel a MOTESz alelnöke méltatta az MTK nagyarányu tevékenységét s Röser Edvin az MTK alelnöke ünnepi beszédében vázolta az egyesület 25 éves történetét a szép szavakkal aposztrofálta azon férfiakat, kik az egyesület alapitása és fejlesztése körül fáradtak és rendületlenül fáradoznak.
A disztorna után élénk társasvacsora volt, amelyen azonban majdnem több volt a vendég, mint klubbeliek. Rendkivül sikerült és magasszárnyalásu beszédekben ünnepelték itt a jubiláns egyletet a társegyesületek képviselői.