Időjóslás volt a régi korban ez a tudomány, amely pozitiv adatokat szolgáltatott valamely bölcs hirében álló tudós tudományának, évszázadokkal ezelőtt.
A régi ember érezte a természet nagy erejének néha rettenetes pusztitó erejét s ilyenkor a bölcs hirében áll paphoz, jóshoz fordult, hogy adjon neki magyarázatot az általa észlelt égi tüneményről. Az ilyen bölcsek az ő tudományukat az időjóslástól kezdik.

Az avatatlan ember előtt teljesen érthetetlen, hogy mi módon tudja némelyik ember előre megmondani, hogy napok mulva, hetek, sőt hónapok után milyen idő lesz, sőt előre megmondani, hogy a következő és minden szakában milyen lesz az időjárás. A pásztor emberek, akik állandóan künn tanyáznak a mezőn, a hegyekben, s hónapokon át nem látnak másik embert, önmagukat is csak a forrás tükrében, egyéb foglalkozás hijján a felhőket nézik, s azok mozgásából, alakulatából előre megtudják mondani, hogy eső lesz-e, szél jön-e, vihar tör-e ki, hó vagy jég fog-e zugni?

A kérdéssel tudományosan foglalkozó emberek pedig számitások mérések utján adnak képet a bekövetkezendő időjárásról. Régen az ilyennel foglalkozó, az ehez tudó embereket földöntúli erővel ruházták föl a bennünk bizó tudatlanok. Azok a maguk anyagi érdekeiből magukon hagyták száradni az égi vagy akár a pokolbeli paktálás hirét, s az időjósláson kívül orvosi tanácsotadtak és jövőt is jósoltak a tanulatlan és hiszékeny embereknek. Pedig semmi egyéb nem volt az ő tudásukban, mint megyfigyelése – éveken át való följegyzése az időjárásnak, a felhők mozgásának és alakulásának, s mivel a föld bizonyos törvényszerüséggel veszi futását a naprendszerben, s vele együtt minden bolygó, azok a légköri okok, amelyek ma okoznak valamely időjárást, valószinüleg egy bizonyos idő mulva ugyanezt az időjárást okozzák.

Ma már tudományosan foglalkoznak a felhők alakulásaival, mozgásával, magasságával, terjedelmével, s világhirü tudósok, mint Brawais, Besson, de a magyar tudósok közül is nem egy pontos elméletet adnak a felhők sajátságairól, mint amelyek a föld légköri viszonyaira befolyással vannak, illetve törvényszerü okok következtében alakulnak.

A Montsourisban lévő csillagvizsgáló állomáson készitették a felső képen látható forgatható állványt, amelynek felső vizszintes rudján lévő pálcikák révén a felhők mozgásának iránya biztonsággal megállapitható, sőt a rudak eltakarása révén kronométerrel a sebesség is megállapitható. Ezt az állványt nephorkop-nak hivják. Az alsó képen egy nephormétert mutatunk be, ezt Bravais szerkesztette. Ez lényegében egy theodolith műszer, amellyel a felhők terjedelme s igy a tömege is megállapitható. Ugyanezen műszer a felhő magasságát is megmutatja.