Az 1914. év első felének költségvetése
A pénzügyminiszter a képviselőház mai ülése elé terjesztette az 1914-ik esztendő első felére eső provizórikus költségvetést. Tudvalevőlen az 1913. évi XXVI. törvényczikk rendelkezése szerint a költségvetés éve julius elsejétől julius elsejéig tart ezután, szükség volt tehát féléves, átmeneti költségirányzatot a képviselőház elé terjeszteni.
Azokra, a kik azt hitték és azt hirdették, hogy államháztartásunk eljutott a teljesítő képesség szélső határáig, reáczáfol Teleszky törvényjavaslata, mert százhuszonkét millió van benne előirányozva befektetésre, 2.665,913 koronával több, mint a mennyi a mult év első felére esik.
A beruházó-programm tehát nem szakad meg, sőt fokozott erővel folyik tovább. A bevétel teljes fedezetet nyújt a rendkivüli kiadásokra, noha látszólag 38 millió deficzit mutatkozik. Az 1,110.901,884 millióra rugó összes kiadással szemben 1,072.824,044 az összes bevétel, tehát kereken 38 millió a hiány. Ám ez a hiány a féléves költségvetés természetével összefüggő okokból jelentkezik és a második félévben szükségszerűen eltünik. Az államnak néhány nevezetesebb jövedelmi forrása olyan, hogy csak a második félévben szolgáltatja a nagyobb bevételt, ellenben a kiadást egyenletesen emészti föl. Ilyen például a vasútnak az őszi gabonaforgalomból eredő nagy jövedelme, hogy csak egyet említsünk.
Teleszky költségvetése épen jókor szolgáltat bizonyságot arról, hogy a magyar államhitel ellen intézett támadásoknak reális alapja nincs és éppen ezért joggal reméljük, hogy a vállalkozó kedvre jótékony hatással lesz és hozzájárul külföldi hitelünk megszilárdításához.
Az 1913. évi XXVI. törvényczikk a költségvetési év kezdetét január 1-ről julius 1-re helyezte át, az átmenet okáért ezuttal csak a jövő év első felére szóló költségvetési előirányzatot lehetett beterjeszteni. Az előirányzatot, mely a változott viszonyokhoz képest eltér az eddigi rendszertől, a következőkben ismertetjük:
A rendes kiadás 915.793.467 korona, vagyis 54.902,754 koronával több, szemben az 1913. év első felével, a rendes bevétel 931.987,845 korona, vagyis 14.838,267 koronával több, mint ez év első felében.
A rendkívüli kiadás 195.108,417 korona, vagyis 19.622,032 koronával több, mint 1913 első felében; a rendkívüli bevétel 140.836,199 K., tehát 21.581,262 koronával több, mint ez év első felében. Az átmeneti kiadás 70.430,584 korona, vagyis 16.966,119 koronával több. A beruházás pedig 124.677,833 korona, vagyis 2.655,913 koronával több.
Az összes kiadás tehát 1.110.901,884 korona, vagyis 74.524,786 koronával több, az összes bevétel 1.072.824,044 korona, tehát 36.419,529 koronával több, minélfogva az első félév mérlege 38.077,840 korona hiányt mutat.
Ez a hiány azonban csak látszólagos, mert a kiadásnak az 1913. évre megállapított összeg felerészével szemben jelentkező többletében összesen nettó 38.177.541 korona olyan kiadás van, a mely a naptári év második feléről az első félév terhére való áttolódásból ered.
