Báró Harkányi János kereskedelemügyi miniszter aug. 2-án mondotta el programmbeszédét Nagyszentmiklóson. A vasúti állomáson a miniszter megköszönte az üdvözlést. A községházán báró Harkányi János miniszter mindenekelőtt küldöttségeket fogadott. Pontban 10 órakor a községháza erkélyére lépett a miniszter, a hol Rónay Jenő pártelnök felkérte programmbeszédének megtartására. 

Köteles őszinteséggel megállapítja, hogy hadikészültségünk fokozása immár elodázhatatlan, de e tekintetben a nemzet teherviselési képességének határát nem fogják túllépni. A teherviselés fokozása szempontjából a kormány fontosnak tartja egyrészt, hogy az állam bevételeinek lehető fokozása mellett redukáltassanak a meddő kiadások és inaugurálja a jól alkalmazott takarékosság politikáját, másrészt pedig, hogy előrejuthatásunk érdekében megtegyünk minden lehetőt arra, hogy úgy a mezőgazdaságunk, mint iparunk és kereskedelmünk minél inkább megizmosodjanak.

Hazánk anyagi megerősödése tekintetében nevezetesen fordulópont előtt állunk, mert az Ausztriával való gazdasági kiegyezés küszöbén állunk és nemhogy az készületlenül találjon, a minden eshetőséget latolgató előmunkálatokkal már ma kell foglalkozni. Külkereskedelmi szerződéseink is 1917-re mondhatók föl. De a Balkán teljesen megváltozott birtokviszonyai következtében, ez országokkal fönnálló szerződéseink máris revizióra szorulnak. 

A tárczája körébe eső további teendőket fölsorolva, kiemelte, hogy fejleszteni kell kereskedelmi hajózásunkat úgy a Dunán, mint a tengeren, fokozni kell folyóink hajózhatóvá tételét. Intenziven foglalkozik a minisztérium a budapesti kereskedelmi kikötő és a fiumei kikötő fejlesztésének ügyével. Az államvasutaknál is meg kell tenni mindent, hogy a személy- és áruforgalomnak eleget tehessen.

A jelen pillanatban, sürgős gondoskodás tárgya az árvizokozta bajok orvoslása. Nagy gondot kiván forditani közuti hálózatunk kiépítésére. Az egész közuti programmot egy közuti törvénynyel akarja végrehajtani. Az iparfejlesztésről s a hadseregszállítások kvótájával foglalkozva kiemelte még a földgáz értékesítésére, a terménytőzsde reformjára, a vándoriparra, az építőiparra s a munkásbiztosítás reformjára vonatkozó törvénytervezeteket.

Beszédét Széchenyi egy mondásával fejezi be: „ Dolgozni és munkálni kell naponta, szüntelen.” A miniszter végül röviden németül is szólt választóihoz. 

A programmbeszéd után négyszáz teritékű bankett volt.