Aquincumi újdonságok

 Az aquincumi múzeum a főváros áldozatkészségéből és vezetőjének, dr. Kuzsinszky Bálint egyetemi tanárnak buzgalmából az utóbbi két-három esztendőben hatalmasan meggyarapodott. Külső képében is, a mennyiben a görög-római főépület mögötti porticust kiépítették s mint az épület körülötti egész terület, ez is a múzeum alkatrészévé vált a falába beillesztett domborműves és feliratos kő emlékekkel.

De még nagyobb a gyarapodás belül, vagyis az újabb ásatások során talált tárgyak dolgában. A tervszerű ásatást a mely minden évben újabb meg újabb becses emlékeket vet felszínre, kiegészítette a véletlen szerencse is. A múzeum közelében, az újpesti híd alatt a Dunaparton építik az új gázgyárat s a hatalmas méretű építkezés földmunkája közben is nagyon fontos leletekre találtak.

Legnevezetesebbek azok az agyagipari vonatkozású emlékek, melyekre az ásatások során bukkantak. Már három, év előtt is kiástak egy nagy téglaégető és egy edényégető kemenczét s bennük az agyag-tárgyak egész sorozatát, újabban ismét találtak egy egész fazekas műhelyet, a tárgyak nagy sokaságával.

Nemcsak kész edényeket találtak itt, sőt azokat csak kisebb számmal, csupa törött darabokat, hanem az edények égetéséhez való mintákat, milyenekkel a római korra jellemző domborműves díszítésű u. n. terra sigillata edényeket készítették, - sőt az ilyen minták készítésére való stambigliákat is.

Így most már megvan itt a római fazekas mesterség minden fázisa szemlélhető módon; a kemencze a maga sajátságos, a római technikára jellemző alul-fűtéses szerkezetével, a stambiglia, a melylyel az edény negatív mintájába a díszítmények egyes elemeit benyomkodták, a homorú negatív minták s a belőlük kiöntött edények a maguk domborműves díszével.

 

Ebből most már teljesen nyilvánvaló, hogy Aquincumban egykor virágzó és önálló fazekas ipar volt, mert az edénymintákról is kétséget kizárólag megállapítható, hogy ugyancsak itt készültek, sőt az egyik gyár tulajdonosának neve: Pacatus is megtudható néhány minta fenekébe benyomva.

Az egész leletsorozatnak kultúrtörténeti fontosságát rendkívüli módon növeli az, hogy egyetlen provincziális, vagyis Olaszországon kívüli római telepen sem találták ilyen teljes és részletes sorozatát az agyagipari emlékeknek s az aquincumi edénygyár hovahamarabb archeológiai nevezetességgé fog válni.

Hasonló érdekességű berendezésénél és építésénél fogva az a két mészégető kemencze is, melyeket a téglaégető közelében találtak, - egyenesen unikum számba mennek, pedig azok  római kori fa-hordók, melyeket a Duna partján egy kútban találtak. Ezek eredetileg szállításra szolgáltak, de később egy kút béléséül használták őket. Beléjük égetett felirat - nyilván vámjelzés - is van rajtuk.

Ezeket a hordókat a víz konzerváló ereje mentette meg az enyészettől. Unikumok annyiban, mert egész Európában egyedül csak két németországi múzeumban vannak hasonlók, de ott is csak egyes dongák s nem egész hordók. Roppant érdekes még egy egész kis arany ékszer-garnitúra, melyet egy bécsi-úti ház építésekor egy szarkofágban találtak, - közte egy arany medaillonba foglalt kis kerek üveglap, rajta feliratúl egy anekreoni modorú görög szerelmes vers.

Ezeket a többi új leletekkel együtt dr. Kuszánszky Bálint a napokban mutatta be a régészeti társulat tagjainak s be fogja mutatni a készülő római archeológiai kongresszuson is, a hol bizonyára méltó figyelmet fognak kelteni.