Irta: Pirovits Aladár műszaki tanácsos
A nagyvárosok kialakulásának folyamatában jellemző sajátosság, hogy ugy társadalmi mint gazdasági mozgalmuk a határvonalaikon tul levő területekre is kihat, amely kihatásnak eredményeként aztán kisebb-nagyobb községek vagy telepek létesülnek, ezenkivül pedig a meglevő községek és elővárosok népességének nagy arányu szaporodása áll elő, tulnyomóan a nagyváros lakosságának a rovására.
Ennek az állandóan kifelé törekvő irányzatnak egyik igazolója a nagyvárosi népnek majdnem minden rétegét közelről érintő osztatlan munkaidőnek (hivatalos óráknak egyhuzamban való kitőltése) szinte állandóan való hangoztatása, amely törekvésnek célja az, hogy ezuton a társadalom valamennyi rétegének minél több tagja települhessen ki a szomszédos községekbe. A statisztikai adatok Budapestre nézve az 1906. évtől kezdődően közel 100.000-re teszik azt a lakos-számot, a mennyit a székesfőváros a szomszédos községekbe való kitelepülés révén vesztett.
A most megjelölt társadalmi és gazdasági mozgalomnak eredménye tehát a nagyvárosi lakosság egy részének a kitelepülése, melynek folyamatát meginditja egyrészről az a törekvés, hogy a nagyvárosi lakos menekülni kiván a lakásinség és az ebből előálló lakásdrágaság elől, másrészről pedig hogy szabadulni igyekszik a nagyvárosra háramló közterhek viselése alól.
Hasonló kitelepitésre inditják ugy a gazdasági, mint a szociális érdekek a gyárost és a nagyiparost is, a mely folyamatnak inditó okai a mai nagy telekárak, nemkülönben a feltételezhető alacsonyabb munkabérek reménye. És, a milyen rohamosan fejlődik az illető nagyváros, éppen olyan intenziv a fejlődésből előálló kihatás a szomszédos községekre, melyek aztán ilyen módon mindjobban benépesednek.
A miket most elmondtunk, teljes mértékben érvényesek Budapestre is.
A különböző társadalmi osztályu lakosoknak kitelepülése eredményezte a székesfőváros tőszomszédságában 15 fejlődési stádiumban levő, ezeken kivül pedig több, már önálló községi jelleget mutató telepnek, minők: Rákosliget, Mátyásföld, Pest-ujváros, Palotaujfalu Zsófia-kertváros, stb. létesülését, de előidézte egyszersmind a többi szomszédos községeknek, minők; Ujpest, Rákospalota, Kispest, Erzsébetfalva stb. feltünő arányban való benépesedését.
Másrészt pedig a közgazdasági érdekekből előállt mozgalmaknak az eredménye az a sok gyár és ipartelep, amely a főváros körül keletkezett és a melynek száma egyre szaporodik. Éppen most készül kitelepülni a legnagyobb budapesti gyártelep, a Ganz-Danubius gép- waggon és hajógyár, a mely célra Vecsés község határában 150 katasztrális hold területet szemeltek ki. A kitelepülés esetén 400 munkás számára megfelelő helyről is kell gondoskodni. Ugyanilyen kitelepitett gyár a tőszomszédságban, Kistarcsán levő Gép és Vasutfelszerelési gyár részvénytársaság, mely a villamos vasuti kocsikat késziti.
El nem vitatható igazság, hogy ez a most leirt társadalmi és gazdasági mozgalom a nagyvárosok kialakulására károsan hat vissza, a mely eredmény aztán érthetővé teszi azokat a központositási törekvésekét, melyeket az anyaváros védekezés céljából megindit azért, hogy a kitelepültek között a különböző közigazgatási intézmények (közegészség, közbiztosság, közélelmezés stb.) fejlesztése utján minél rendezettebb állapotok létesüljenek.
Nem lehet ugyanis kétséges, hogy az anyaváros közbiztosságának, közegészségügyének, stb. elsőrendü érdeke, hogy ezek az intézmények a szomszédos községekben is lehető hasonló fejlett fokon álljanak. Példa erre az államrendőrségi hatáskörnek legujabban történt kiterjesztése Kispestre és Erzsébetfalvára.
De megmagyarázza a nagyvárosok kialakulási folyamatában észlelhető előbb ismertetett jelenség azt az akciót is, melyet az anyaváros megindit, a midőn területének határvonalát kifelé tolni igyekszik, hogy ezuton a kitelepültek fölötti kizárólagos rendelkezés jogát magának biztositsa.
