Amerika nemcsak azzal kérkedik, hogy ő állitja elő minden téren a legnagyobbat, hogy övé a világ legnagyobb vizmüve, a legnagyobb mozdonya, a legmagasabb gyárkéménye, hanem még abban is vezet, hogy ő rendeli meg mindenből a legnagyobbat. Az óvilág igen sok téren messze elől jár még Amerika előtt, de különösen az aczéliparban Amerika vezet. Szövőgyárai Amerikának méreteiben és számban nagyobbak, mint az európai leghiresebb szövőgyárak, finomság és müvészet azonban az európai gyárak részére adja az elsőség pálmáját. A gépipar az utóbbi évtizedben elvesztette Európában a vezetőszerepet s az amerikai gépek ma már erős versenytársai az európai gépeknek.
Valósággal harcz folyik ezen a téren. Még a kilenczvenes években is oly magasan állott az európai gépipar az amerikai fölött, hogy azt lehetett hinni, hogy ezen a téren a pálmát sohasem fogják az óvilág kezéből kicsavarni. Szinte máról holnapra változott meg a helyzet. Amerika valóságos hajtóvadászatot rendezett az európai konstruktőrökre s hihetetlen fizetéssel csábitgatta ki a legkiválóbb, különösen a fiatal gépszerkesztőket. Minden nemzet büszkélkedhetik azzal, hogy fiai közül egyik-másik munkatársa lett a nagy amerikai gépipari fellendülésnek, s mi magyarok többszörösen büszkék lehetünk, mert hazánkfiai közül három mérnök genie hamisitatlan világhirnévre tett szert s számos, értékes más munkaerőt is a magyar faj adott Amerikának éppen a gépipari versenyhez.
A most bemutatott kép igen érdekes jelenete ennek a harcznak. Az ujvilágban egy nagy szövőgyárban szükség volt egy 800 lóerős gőzlokomobilra. Ez a legnagyobb lokomobil, a melyet valaha is épitettek. Santos városa (Brazilia, Dél-Amerika) rendelte meg, s érdekes az, hogy Európában. A város erre a lokomobilra nemzetközi pályázatot hirdetett, s az amerikai gyárak bizva kartelljük épségében és erősségében, valamint abban, hogy ilyen gépóriást Európa a szállitási költségek és nehézségek miatt nem is mer ajánlani, a megrendelés elnyerésének biztosságával mentek bele a pályázatba.
Alapos meglepetést keltett a pályázat eredménye. A lokomobilra nem kevesebb mint öt európai gyár adott ajánlatot, s a pályázat első három szóbajöhető ajánlata Európáé volt. Sok müszaki vita és ujságharcz után a város megrendelte a lokomobilt egyik európai gyárnál, s az a büszkeség, hogy a legnagyobb lokomobilt s hogy ezt Amerika kapja, az ó világ szállitja, nem tudta Amerika elnyerni.
Santosban, Brazilia kikötőjében emelték partra a hatalmas gépet, s az emelőgép, a mely az amerikai géptechnika remeke, biztonsággal emeli föl az óvilág gépremekét, a legnagyobb lokomobilt. A lokomobil szállitása külön hajón történt s a mint a képen látható, teljesen kész állapotban. A kikötő partján, a hajó mellett áll a hatalmas kétkaru emelőgép. Kettős csigasor tartja a sulyt. Minden egyes csigafej olyan nagy, hogy abban, ha üres volna, egy felnőtt ember kénelmesen meglakhatnék. A kötelek vastagsága az emberi felső lábszármérettel versenyez s ehhez képest a kötélvályuk az emberi test szélességének felelnek meg. Nyolcz szál kötél tartja a gépóriást, a melynek csak az alátámasztó lábai egy méter magasak, szélességük nyolczvan czentiméter, míg a lábtalpa egy méter husz czentiméter.
Egy szögecsfej átmérője tiz czentiméter s a szögecsek hossza harmincz czentiméter. Négyezerötszáz szögecs van a lokomobilban elhelyezve. A lokomobil hossza tizenegy méter, az átmérője három méter és hatvan czentiméter. Az emelődaru legmagasabb pontja 21 méternyire van a föld szinétől s tartóoszlopainak átmérője alul nyolczvan, fölül hatvan czentiméter. A kettős csigára elhelyezett suly felemelését egy gőzgép végzi, a mely maga harminczöt lóerőt fejt ki.
A lokomotivot hozó hajó a gépen kívül nem hozott mást, s erre az utra számitott költség, a személyzet s az európai berakás költségével együtt, nem tett ki annyit, mint a legolcsóbb amerikai ajánlat. Éppen ezzel az esettel kapcsolatban az amerikai gyárak között érdekes tárgyalás történt. Mindenekelőtt a munkabérek ügyét vették alaposan számitás alá, azután a vasanyagét, s midőn megállapitották azt, hogy az európai gyár sem fizetett rá az üzletre, azt is megállapitották, hogy ezért az árért Amerika is meg tudta volna csinálni. Itt tehát Európa lefőzte élelmességben a jenkit.
