Magyar szobrász Argentinában

Az egyenlitő alatt úgy látszik még nem születnek müvészek. A kultúra ott még annyira gyermekkorát éli, hogy alkotó művészt saját földjén nem tud produkálni és ha érzi is szükségét a művészetnek, azt idegenből kell importálnia. Kezdetben ez az import csupán mütárgyak bevitelét jelentette, de újabban Argentina, Dél-Amerikának ez a legfejlettebb és legmüveltebb állama, már nem éri be ezzel és nem csupán szobrokat és festményeket importál, hanem – müvészeket is: szobrászokat és festőket. Igy lassanként egész franczia, olasz, angol, német müvész-kolónia keletkezett az ezüstös ország, Argentina fővárosában, a hol újabban magyar szobrász – Kilényi Gyula – is részt vesz ebben a nemzetközi müvészi versenyben.

Pontosan: három esztendeje, hogy Kilényi Gyula a távol Buenos-Airesben dolgozik és már e rövid idő alatt is őszinte elösmerést és előkelő nevet vivott ki magának ez a fiatal, alig harmincz éves müvész. Argetntina legelökelőbb köreinek úgyszólván udvari szobrásza lett és ő készitette el dr. Royue Saenz Pena-nak, Argentina új köztársasági elnökének mellszobrát is, továbbá Santiago volt püspökének és a legutóbbi bombamerénylet alkalmával meggyilkolt Falcon, buenosairesi rendőrkapitány szobrát is.

Argentinának ma divatos szobrásza, Kilényi Gyula, a budapesti iparmüvészeti iskolában kezdte el studiumait, a hol Mátray tanitványa volt. Az aradi születésü fiatal müvészt nyugtalan vére rövidesen külföldre vitte, a hol esztendőket töltött. Az antik müvészeteket Itáliában tanulmányozta, majd Párisban, Londonban, Belgiumban és Hollandiában és újabb müvészi áramlatokkal ösmerkedett meg.

Kóborló természete sehol sem engedte, hogy huzamosabb tartózkodásra telepedjen meg bármely metropolisban is, a míg végre, a mikor tanulmányait befejezte, Németországban el nem fogadta egy müintézet kecsegtető ajánlatát, a hol tehetségét felösmerve, állandóan foglalkoztatták. Három esztendőt töltött itt, mielőtt hajóra szállt Buenos-Aires felé.

És a mikor megérkezett Dél-Amerika virágzó köztársaságának gyönyörü fővárosába, ott különös és megható viszontlátás várt reá. A saját zsáner-szobrait látta viszont, a melyeket Németországban készitett és a melyek ide is eljutottak. Ezek az apró zsáner-szobrocskák egyengették utját a távoli világrészben.

Az argentinai szellemet leghűben kifejező nemzeti poétájuknak szobrát is Kilényi Gyulával, a magyar szobrászszal készíttették el Argentinában. Viconte Lopez y Planes ez a poéta, az argentinai himnusz költője, a kinek másfélméter nagyságú szobrát, a melyen a költő körül gyermekek éneklik a himnuszt ezer és ezer példányban öntették bronzba és minden iskolában minden hivatalos helyiségben felállitották. Igy jóformán Argentina nemzeti szobrásza lett a magyar Kilényi Gyula.