A boyok

Mindnyájan megpukkadtunk már a boyok miatt, de annyira még nem pukkadtunk meg, hogy ne bosszankodjunk rajtuk esetről esetre.

Már nem is beszélünk arról, hogy ezek a boyok, akik a legkülönbözőbb, a legalsóbb társadalmi rétegekből kerülnek ki, félig-meddig az apacs-vonást képviselik Budapesten. Gorombák, drágább tarifát számítanak, kötekedők, ahol lehet becsapják a megbízót, s minden verekedésre kaphatók. Két nappal ezelőtt pedig a következő eset történt:

Egy ur egy másik urhoz délután háromkor levelet küldött egy boyyal. Válasz a levélre nincs. A boy elmegy, elviszi a levelet s átadja:
- Mennyi jár magának?- kérdezi az ur.
- Nyolcvan fillér.- mondja a boy.
Az ur ad neki egy koronát.
Egy óra mulva találkozik ez az ur azzal, a ki a levelet küldte.
- Kifizetted a boyt?- kérdezi.
- Igen!
- Mert én is kifizettem!
Szóval kiderült, hogy a boy kétszer fizettette meg magát. Azzal, aki küldte és azzal, akihez küldték.
Az ilyen dolgok napirenden vannak. Az ember bosszankodik rajtuk, megesküszik, hogy a jó, öreg hordár mégis csak sokkal becsületesebb volt s amikor legközelebb egy levelet akar küldeni, mégis odamegy a telefonhoz s aztmondja:
- Kérek egy boyt!
Mert ilyen a pesti ember. Béketűrő, türelmes, mint a birka.