Az idei Nobel-dij szétosztása nemsokára meg fog történni. Az a bizottság, a mely a dijra érdemeseket kijelöli, mostan ülésezik, de máris kiszivárgott annyi, hogy a hivatalos közléseknek elébe lehet vágni, a mikor megállapitjuk, hogy a jelöltek, illetőleg a nyertesek között ott lesznek: Gullstrand Alvar, az upsalai egyetem orvostanára világhirű tudós.
A mint képünkön látható, igen szerény megjelenésü és nem is sejtené senki, hogy micsoda óriási tudományos készültség rejlik a szerény külsejü férfiuban. Ritka energiával és a tudomány iránti lelkesedéssel kutat, dolgozik. Tudományos hirneve eljutott mindenhova, a hol az orvostudománynyal foglalkoznak.
Curienéről a napilapok hasábjairól is tudja mindenki, hogy a szó legszorosabb értelmében vett tudós nő, a ki ez idő szerint negyvennégy éves a párisi világhirü Sorbonne-egyetemen a vegytan tanára. Curiené évekkel ezelőtt férjével, az időközben elhalt nagynevü tudóssal együtt fedezte fel a rádiumot. Mint özvegyasszony is tovább müködött az egyetemi katedrán és mindenki megszokta, hogy róla csakis a legexaktabb tudományos értelemben és jelentőség szerint lehet beszélni.
Ennek daczára megtörtént, hogy a rágalom szárnyaira kapta Curiené nevét. Az a hir terjedt el ugyanis a komoly, tudós özvegy nőről, hogy egyik asszisztensével megszökött. Hozzátették, hogy az asszisztens, Langevin és Curiené már régóta gyanut keltő jó barátságban voltak, most pedig se szó, se beszéd, megszöktek. Persze kiderült, hogy közönséges rágalom az egész hir.
Ezt a hirt jóvátette a másik, a mely a Nobel-dij nyerteséről szól.