Az olasz-török háboruról szóló tudósitásokban nem egyszer volt szó arról, hogy az ellenséges hadihajók éjnek idején fényszórókkal igyekeztek felfedezni egymást a tenger nagy csataterén. Ezek a fényszórók mutatják meg a hadihajók tüzéreinek, hogy merrefelé kell irányítnaiok az ágyuikat, vagy pedig merrefelé inditsák utnak a romboló torpedókat kieresztő hajót.
Leginkább a torpedóktól kell félniök állandóan a hadihajóknak. Uszó ágyugolyóknak is nevezhetnők ezt. Mikor kilövik a torpedót a torpedó-hajóról, nagy gyorsaságal uszik tova az ellenséges hajó felé s a benne elhelyezett óraszerkezet ugy szabályozza, hogy csak akkor robban fel, a mikor odaér az ellenséges hajóhoz.
Rettenetes pusztitást vihet véghez a torpedó, mert kifurja, felrobbantja a hajó aczél-pánczélját is. E veszedelem ellen oly módon igyekszik védekezni a haditengerészet, hogy torpedó-fogó vashálóval veszi körül a hajókat. Ebben a hálóban megakadnak a torpedók és kevesebb kárt okoznak.
A torpedót most mégjobban tökléletesitették, fokozva pusztitó erejét. Legelterjedtebb és legveszedelmesebb az ugynevezett Whitehead-torpedó, mely négy-öt méternyi hosszu, szivaralaku, háromszáz-háromszázötven kilogrammnyi sulyu, gépezetes aczéltest, melynek belső ürege öt egymástól elzárt részre oszlik.
Az első része huszonnégy-száz kilogrammnyi sulyu, nedves, préselt lőgyapotot tartalmaz, mely a gyujtószegnek kemény tárgyba való ütközésekor azonnal felrobban. A második részben van a mélységszabályozó készülék, mely automatikusan mozog s kényszeriti a torpedót arra, hogy az előre meghatározott mélységben maradjon. A harmadik része a légkamra; ez a legnagyobb és ennek van a legerősebb falazata. Benne a hajtóerejét előidéző, hetven-kilenczven légköri nyomásnak megfelelő sürietett levegő van, mely az egyneletes mozgás elérése végett e nyomás szabályozó szellentyüin át juthat csak a hajtó gépezet dugattyuiba.
A negyedik részben van a gépkamra háromdugattyus gépecskével, mely mozgását a torpedó hátulsó végén levő két propeller-csavarral közvetiti. Ezek perczenként ezerkétszáz forgást végeznek és a torpedót kétszáz méternyi távolságig ötven kilométenyi, hatszáz méternyi távolságig pedig negyven kilométernyi óránkénti sebességgel hajtják. Láthatjuk ebből, milyen veszedelmesen operálhat a hadihajó az ellenséges flotta ellen nagy távolságból is. A torpedó ötödik része a sulykamra, melybe az egyensulyozáshoz szükséges kis ólomsulyok vannak elhelyezve.
Emlitettük, hogy a hadihajók körül torpedófogó-hálókat szoktak alkalmazni. Ujabban ezért a torpedók csucsához késeket, ollókat erősitenek, a melyek átszakitják a hálót. Mint látjuk, alig van veszedelmesebb ellensége a hadihajóknak, mint a rendkivül elmés szerkezetü torpedó.
A védekezést leghatásosabban a fényszórók segitik elő. A sötétben orvul támadó naszádnak nincs nagyobb ellensége, mint ez a fényár, mert azonnal felfedezi hollétét és módot ad arra a veszedelemben levő hadihajónak, hogy jól irányzott ágyugolyóval elpusztitsa. A fény győzedelmeskedett a sötétség hatalmain: a hajó nagy villamos szeme felfedezte a veszedelmet.
Már régen ismerik a fényszóró hasznos voltát, de valóban hasznossá csak akkor tudott válni, a mikor mai tökéletességét elérte. Nem más ez a fényszóró, mint egy óriási lámpa, melyből villamos fény árad ki szabályozható nagyságu sugárkévéban mintegy háromszázhusz millió gyertya fényének erejével.
Hatalmas villamos ivlámpa ez, éppen olyan rendszerrel, mint a boltok előtt égő vagy az utczákat világitó ivlámpáké. Ezeknek vakitó világossága két szénpálczika között keletkezett villamivfény kisugárzása folytán keletkezik. A lámpában ugyanis két szénpálczika van, a melyek a villam-áram beeresztése által izzóvá válnak, azután széthuzódnak a szabályozó mü segitségével s köztük ekkor fényiv keletkezik, mely valójában izzó gáz és izzó szénrészecskékből áll.
Misztikusságában gyönyörü jelenet az, a melyet egyik nagy képünk mutat egy hadihajó fényszóró lámpájának működéséről. A fényszóró hatalmas lámpáját is bemutatjuk másik képünkön s láthatjuk, hogy kis kerekeken nyugszik s emelő- és forditógépezettel is el van látva.
Két másik képünk is ilyen fényszórókat ábrázol s megfigyelhetjük rajtuk, hogy milyen érdekes a szerkezetük. Elől van elhelyezve a fényszóró lámpa, melynek az automobilban elhelyezett átamfejlesztő gépezetben van a fényforrása.
Háboru esetén az egyik legveszedelmesebb hadiszerek egyike az ilyen fényszóró, mert a sötétségben hirtelen kikémleli az ellenséget. A fényt a másik pillanatban az ágyugolyók követik és a hirtelen meglepett ellenségnek már ideje sem lehet a menekülésre.
